{1} mi Urunknak , Jézus Krisztusnak dicséretére és dicsőségére és mi atyánknak , boldog Ferencnek írattanak meg ittegyel némi írások boldog Ferencről és társairól , őnekik csodálatos művelkedetükről .
tudnimélt azért , hogy mi atyánk , boldog Ferenc minden művelkedetében Istenhez volt hasonlatos .
mert miképpen áldott Krisztus ő prédikációja kezdetében vőn magának tizenkét apostolt mindent elhagyván , ekképpen boldog Szent Ferenc vallott tizenkét társat mélységes szegénységet választván .
és miképpen egy  tizenkettőből tőrben magát megakasztotta , ekképpen egy ez felül mondott tizenkét társból , kápolnabeli fráter János , ki magát tőrben megakasztotta .
és miképpen az szent apostolok voltak mind ez világnak csodálatosak és Szentlélekkel teljesek , akképpen Ferencnek szentséges társai azannyi szentségnek voltanak emberei , hogy apostoloknak idejétől fogván világ nem vallott oly csodás embereket .
mert nekik volt rűtetett harmad mennyig , miként fráter Egyed , néki volt illettetett ajkaival , miként Ézsaiás tüzes kővel angyaltól , miként {2} fráter Fülöp .
 olvassuk , hogy néki szól vala Istennel , miképpen barát barátjának , miképpen Mózes , avagy miként tisztaságos Szilveszter , néki repül vala isteni bölcsességnek világosságára .
miképpen János evangélista , miként alázatos fráter Bernát , ki magyaráz vala mélységes írásokat .
néki volt szenteltetett Istentől , és szentségesültetett mennyben , mikoron méglen élne ez világban , miképpen szenteltetett , miként frater Rufinus , assisibeli nemes Istenben igen hűséges .
és jóllehet mind fénylettenek jelenséges malaszttal , miképpen alá-megtetik , kik közül elülső és eleve született időnek elesztébb voltával , miként szentségnek jelességével , volt fráter Bernát , ki ekképpen fordult vala meg , mikoron Szent Ferenc méglen vala ez világi ruhában .
demaga mindenestül megutáltatott , és világnak képétől eltávozott , és penitenciáért mindenestül megszörnyűdött , és megsárgult úgy , hogy sokaktól balgatagnak alíttatnék .
mert demaga vala isteni bölcsességgel ízesült és Szentléleknek szenderetességével fundáltatott és erősíttetett sok {3} ideiglen .
ekképpen Assisi által menvén sárral , kövekkel , önnön tulajdonaitól , miképpen idegenektől , számtalan bosszúságokkal illettetik vala .
ő kedig nagy békességgel miként süket és néma nagy víg orcával elmúlik vala .
de úr Bernát , ki vala assisibeli nemesek közül és bölcsek közül jeles , kinek tanácsainak mind engednek vala , kezdé bölcsen gondolni Szent Ferencben ez világnak ennyi utálatát és bosszúságukban ennyi állhatatosságát és ennyi hosszú szenvedetét , úgy hogyhana két esztendőig ekképpen emberek miatt megutáltatott és megnevettetett , mindenkor inkább állhatatosnak láttatik vala .
mondá ön jonhában .
semegyképpen nem lehet , hogy ez fráter nem vallaná Istennek nagy malasztját .
és Istentől ihlés miatt vendéggé hívá Szent Ferencet , hogy este vele enne .
de úr Bernát vette ő jonhában akaratával megkémlelni boldog Ferencnek szentségét , őt hívá , hogy az éjjel ő házában nyugodna , és Szent Ferencnek alázatost engedvén úr Bernát tőn ön tulajdon kamarájában ágyat csináltatni , kiben éjjel szünetlen égnek vala {4} lámpások .
de Szent Ferenc a kamarába hogy mene , hogy elrejtené Istennek malasztját , melyet vall vala , legottan lehajítá magát az ágyra mutatván magát aludni akaratával .
de úr Bernát veté azt ön szívében rejtezvén őrizni éjjel .
tehát élt  ilynemű okkal , hogy mikoron valamennyit ő ágyában nyugodnék , mutatá magát aludni fennen és mélységest .
de Szent Ferenc , Isten titkainak hív rejtője , mikoron alítaná úr Bernátot mélységest aludni , éjnek mélységes vesztegségében felkele az ágyról , és mennybe felemelt orcával és felemelt kezekkel és szemekkel Istenre mindenestül fogván igyekezett , és szünetlen bízván , imádván mondja vala : én Istenem .
és mind ez beszédeket  ezennyi könnyezésekkel nyögvén Istenhez azannyi késedelemmel és ájtatossággal azon beszédeket veternyéig gyakorlatost mondja vala .
és semmit egyebet nem mond vala , hanemcsak ez beszédeket .
 .
én Istenem és mindent .
és ezt mondja vala Szent Ferenc csodálván isteni nagyságnak magasságát , és azokat , kiket veszedelmes világban méltól vala gondolni .
és őmiatta {5} szegény miatt szerez vala eleve látni üdvösségnek orvosságáról .
de prófétáló lélekkel világosult eleve látván nagy gondokat , melyeket őmiatta és szerzetének miatta és azon léleknek tanúságánál elégtelenségét és erőinek kisdedségét gondolván .
és hívja vala Istent , hogy melyet ő nem tehet vala , hogy az Istent megtökélné , ki nélkül emberi töredelmesség  semmit nem hat .
azért mondja vala :   , én Istenem .
de úr Bernát mindent látván égő lámpásnál , és megmondott beszédeket jól értvén , és Szent Ferencnek ájtatosságát ébren való látásával értvén , Szentlélektől illetett belső szívének gyökerében legottan holval lévén hozzá hívja Szent Ferencet , s mondá : atyámfia Ferenc , én mindenestül fogva szerzém ez világot elhagyni és követni tégedet , valamire parancsolsz .
de Szent Ferenc ezt hallván lelkében örüle , és nagy örömmel mondá : uram Bernát , ez mű oly nehéz , hogy erről mi Urunknak , Jézus Krisztusnak kell tanácsát kérdenünk , hogy ő méltólja nekünk jó kellemetességét {6} mutatnia , miképpen azt kelljen megtökélnünk .
és azért megyünk egyetemben püspökséghelyre , holott vagyon egy jó pap , és mondassunk egy misét , mely mise hallván imádkozzunk harmad ideiglen .
de mi imádságunkban kérjünk mi Urunktól , Jézus Krisztustól , hogy méltóljon nekünk mutatnia misálnak harmad nyitásán neki kellő utat , melyet kelljen választanunk .
de úr Bernát mondá néki , kell , mit mondasz .
de menének el püspökséghelyre , és az misét meghallván , és az imádságot harmad ideig vonván , ez felül mondott pap vevé az misált Szent Ferencnek és úr Bernátnak kérésére , és szent keresztnek jegyével magát jegyezvén megnyitá az misált Jézus Krisztusnak , mi Urunknak nevével , mely megnyitásban először esék ez : ha akarsz tökéletes lenni , menj el , s áruld el mindenedet , kiket vallasz , és adjad szegényeknek .
de másod nyitásában esék ez : ki akar énutánam jönnie , vegye fel kínját , és kövessen engemet .
és ezeket látván Szent Ferenc mondá úr Bernátnak : íme Urunk Isten tanácsa , melyet vallunk .
menj el , s tökéld meg azokat , kiket {7} hallottál .
és legyen áldott mi Urunk , Jézus Krisztus , ki méltólá minekünk mutatni ő evangéliumi útját .
legottan úr Bernát mindennemű jószágát elosztá , kik valának igen sokak és nagy árujúak , és mind nagy örömmel szegényeknek elosztja vala , keblét  pénzzel tele hordozván bőségest özvegynek , árváknak , úton járóknak és Úristennek szolgálóknak elosztja vala .
Szent Ferenc mind ez felül mondottakban őt társaságban hűségest segéli vala .
demaga fösvénységgel telt úr Szilveszter , mikoron látja vala mindezeket elosztania , mondá Szent Ferencnek : te néminemű kövekről , kiket éntőlem vettél vala , egyházi építésre nem fizettél teljességgel meg .
de Szent Ferenc csodálván ő fösvénységét , és nem akarván ővele vetődni , miképpen bizony evangéliumnak tartója , mindenható Istennek magát ajánlván bocsátá kezét úr Bernát keblébe , és teljesen veté Szilveszternek keblébe .
s mondá : ha többet akarsz , mégis többet adok .
de az megelégedvén elmene .
annak utána úr Szilveszter mikoron ment volna házában , és gondolta volna este azt , mit nappal tett volna , megfeddvén magát fösvénységéről és megismervén {8} úr Bernátnak buzgóságát és Szent Ferencnek szentségét , kinek nagysága mennyeket illet vala , és ő fúrott karjai és oldalai ez világnak végére láttatik vala terjedni , kiért Úristentől illettetett , mind ő javait elosztá , és szegényeknek adá .
és annak után lőn Szent Ferenc szerzetének frátere , ki Szent Ferenc vala ezennyi szentségnek és malasztnak frátere , hogy Istennel azonképpen szól vala , miként barát barátjával , miként alább jelenik .
de úr Bernát minden jószágát elosztván Istenért és mindenestül fogván szegénnyé és evangéliumossá  lévén Istentől ezennyi malasztot érdemle , hogy gyakorta rűtetik vala Istenhez .
és Szent Ferenc prédikálja vala őt méltót minden tisztességben , és mondja vala , hogy ő fundálta volna ez szerzetet .
azért hogy először ő vőn evangéliumi szegénységet minden jószágát szegényeknek elosztván mindenestül fogván , magának semmit megtartván , de mezítelen magát adván Krisztusnak feszült karjainak , ki Isten  .
áldott legyen örökkül-örökké .
ámen fráter Bernátnak alázatosságáról és engedelmességéről .
Krisztusnak ájtatos szolgája , Szent {9} Ferenc , penitenciának keménységéért és gyakorlatos siralmáért lett vala miként vak , úgyhogy keveset lát vala .
azért némi időben mene el helyéről , és mene az helyre , holott vala fráter Bernát , hogy szólnának össze isteni művelkedetről .
és mikort jutott volna az helyre , fráter Bernát lakik vala egy erdőben isteni édességben mindenestül fogván felmagasztatott és Istennel egyesültetett .
tehát Szent Ferenc mene el az erdőbe , és hívá fráter Bernátot mondván azt neki : jöjj , szólj ez vaknak .
de fráter Bernát , mert vala nagy istenségbeli édességnek embere , és mikort volna elméjében Istenhez akasztatott , nem felele neki , sem hozzá mene .
de ez fráter Bernát Istenben való szólásában vall vala jelenséges malasztot , miképpen Szent Ferenc immáron jelenséges vala benne többször , és azért ővele kíván vala szólnia .
azért némi haladék lévén legottan másodszor és harmadszor hívá azon beszédeket mondván : jöjj , szólj ez vaknak .
és fráter Bernát eggyel sem vevé eszébe , úgyhogy sem oda mene , sem vele szóla az Szent Ferenccel .
azért Szent Ferenc elmene némi {10} keveset szomorulván , csodálván és olyha panaszolván önnönbennete , hogy fráter Bernát őtőle háromszor hívattatott , s jönni nem akart vala .
ezt Szent Ferenc gondolván és elmenvén .
mikoron menne az úton , mondá társának : várj meg engemet némi kevéssé .
és mikoron adná magát imádságnak egy néminemű helyen , és íme isteni felelet lőn hozzá mondván : és honnan te szegény is emberke háborultatol , mi nem kell Istent embernek elhagyni valamely teremtettért .
mert fráter Bernát áll vala velem szerkett , mikoron te hívod vala őt .
és azért nem mehet vala tehozzád , sem nem felelhet vala , és azért ne csodálj , ha nem szólhatott teneked , mert úgy vala önbelőle kívül , hogy te beszédeidhez mindenestül fogván semmit nem hajola .
ezt megértvén Szent Ferenc legottan hamar járással fráter Bernáthoz fordula , hogy magát elesztébbi gondolásáról neki alázatost vádolná .
de fráter Bernát legottan elöllelé Szent Ferencet , és leveté magát ő lábaihoz , és fráter Bernátnak s Szent Ferencnek alázatossága , szeretet és tisztesség elöllelék egymást .
és isteni felelet megmondván , melyet vallott vala {11} Szent Ferenc , és parancsolá fráter Bernátnak , hogy ha valamit engedelemnek miatta neki parancsolna , tenné .
de ő félvén , hogy valamit nagyot neki ne vetne , miképpen szokott vala akarván kegyes engedelmességet jelenteni , mondá : kész vagyok , atyám , engedelmességet tenni , de csak te is ígérj azokban engedelmességet , kiket mondandok .
és felele Szent Ferenc : engedem , ígérem , avagy fogadom .
de fráter Bernát mondá : mondjad , atyám , valamit akarsz velem tetetned .
és Szent Ferenc mondá : parancsolok neked szent engedelmességnek miatta , hogy én jonhom bátorságának és vakmerőségének kínjára engemet földön feket fél lábaddal nyomassál én torkomra , és nyomatván másik lábadat vessed én számra úgy , hogy én torkomra és én számra nyomatván te lábaiddal egy felől másik félre .
és ekképpen menvén mondjad énnekem : ott feküdj penitenciádért nyugalmatlan paraszt , Bernát , Péter fia .
és egyéb bosszúságokat , többet és nagyobbat szidalmazván mondj : honnan teneked ennyi kevélységed , ki vagy hitvány teremtett ?
melyet hallván fráter Bernát kemény vala {12} neki azt hallani , demaga engedelmességért azt mint tehette , ez világ megteljesíté , és az lévén mondá Szent Ferenc : és ma , fráter Bernát , parancsolj , melyet akarsz , hogy tegyem , mert fogadék neked engedelmességet .
de fráter Bernát mondá : szent engedelmességnek miatt parancsolok neked , hogy valamikoron vagyunk egyetemben feddj meg engemet én fogyatkozásomból , és keményen megszégyengess .
ki hallván Szent Ferenc vallja vala őtet nagy tisztességben , és igen megiszonyodék , mert fráter Bernát vala oly nagy szentségű .
azért tehát Szent Ferenc osztja vala vele  soká való lakását , hogy ne ez felül mondott engedelmességnek miatt történne ily szent lelket és ily istenit valaminemű fegyelemmel megbántania .
de mikoron Szent Ferenc kívánja vala fráter Bernátot látnia , avagy Istenről szólót hallani , őtőle magát röviden megmenti vala , és elégségest , és csoda vala ezt látnia , mikoron tisztelendő atyjában és ő elülső fiában , fráter Bernátban , késál vala bizony viadalban .
sőt monnó félnek engedelmessége , szerelme , békessége és alázatossága elöllelé egymást Jézus Krisztusnak {13} dicsőségére dicséretére .
fráter Bernátról mikoron angyal vele mene .
   .
szerzetnek elő kezdetében , mikoron kevés fráterek valának , és méglen nem voltak volna megfoglalt helyek , Szent Ferenc mene Szent Jakabot meglátni vivén vele egynéhány társakat , kiknek egyik vala Szent Bernát .
de mikoron mennének egyetemben lelének néminemű földön egy beteget , kin könyörüle Szent Ferenc .
s mondá Szent Bernátnak : akarom , fiam , hogy ez betegnek szolgálatára megmaradj , ki legottan hajlott  térdeivel , és feje lehajtván tisztesen fogada szent atyának engedelmességet .
de Szent Ferenc elhagyván ő atyjafiát , Bernátot , mondott beteggel mene Szent Jakabhoz az egyéb társaival .
és mikoron állana , és imádkoznék , jelent vala neki Úristentől az egyházban , hogy ő venne helyeket ez világot miá azért , hogy kell vala ő szerzetének nagy sokaságban terjedni .
azért tehát isteni parancsolatból kezde helyet mindenütt foglalnia .
de megtérvén Szent Ferenc az első úton , meglelé fráter Bernátot és az neki hagyott beteget tökéletest {14} megvigasztottat .
azért másod esztendőben engedé , hogy fráter Bernát elmenne Szent Jakabhoz .
legottan Szent Ferenc megtére Spoleto nevű völgybe , és hogy laknának néminemű helyen ő és fráter Masseus és fráter Illés és egyebek nekik .
és némely napon áll vala Szent Ferenc erdőben imádkozván .
de ő társai vallják vala őt nagy tisztességében , és félnek vala , hogy ő imádságát meg ne bántanák valamiképpen nagy dolgokért , kiket Isten tett vala neki imádságában .
történék , hogy némi igen szép hős , ruhával öltözött , miképpen útra járni készült , jöve az kapura , és csörgete oly sietvén és oly soká , miként szokatlan .
de mene fráter Masseus az kapuhoz , és megnyitá .
és mondá az hősnek : fiam , nem hiszlek tégedet lett lenni frátereknek kapuján , mert nem tudsz lassan csörgetned , és hogy kell csörgetni .
kinek mondá : csörgess magadnak és ritkán , egyet másik után csördíts .
azután várj , míglen egy Pater Nostert megolvasnál .
és tehozzád jön .
és ha ez késedelemben nem jövend , ismét csörgess .
de az hős felele : énnekem vagyon nagy sietésem , azért ekképpen sietek , mert hosszú utat kell tennem .
de azért jövék , hogy szólnék fráter Ferenccel .
de ő áll ma {15} erdőben isteni édességnek nézésében , azért nem akarom őt bántani .
de menj el , s küldjed nekem fráter Illést , mert hallám , hogy igen bölcs , azért akarok neki tennem egy kérdést .
de fráter Masseus mikort megmondta volna fráter Illésnek , hogy menne az hőshöz , szenvede szomorúan , és nem akara mennie kevélykedvén és haragulván .
de fráter Masseus nem tudja vala , mit tenne , mert ha mondaná , hogy az nem jöhetne , igazat nem mondott volna .
s ha mondta volna , hogy megháborultatott , fél vala , hogy ne mutatna gonosz példát .
és mert azonközben az fráter Illés késék vala jönnie , s az hős ismét csörgete , miképpen elesztébb .
de annak utána fráter Masseus tére az kapura , és mondá : te hős , nem tartád én tanúságomat az csörgetésben .
de az hős vala Istennek angyala , ki eleve vevé feleletét fráter Bernátnak , s mondá : az hős Illés nem akar énhozzám jönnie .
de menj el Szent Ferenchez , és mondjad , hogy én jöttem fráter Illéshez beszélnem , mert nem akarom őt bántania .
s mondjad , hogy küldje hozzám fráter Illést .
tehát elmene fráter Masseus Szent Ferenchez .
állván imádságban {16} erdőben orcája felemelvén mennybe , és megmondá mondott hősnek minden művelkedetét , és fráter Illésnek felelését .
tehát Szent Ferenc sem magát váltá az helyből , sem orcáját le nem hajtá mennyből .
mondá : eredj el , s mondjad fráter Illésnek , hogy engedelmességnek miatta majdan odamenjen hozzája .
de fráter Illés oly háborodván mene az kapura , hogy sebességgel az ajtót megnyitván tőn nagy szózatot és nagy zördülést .
mondá az gyermeknek : mit akarsz te ?
de az hős mondá : óvjad drágalátos elmédet , mert láttatol háborultnak lennie , mert harag meg  bánt elmét , hogy ne választhasson igazságot .
tehát fráter Illés mondá : s mondjad , mit akarsz .
és mondá az : kérdelek téged , ha alkalmas ennie mindazokból evangéliumi tartóknak , melyek eleve vettetnek , miként Krisztus hagyá .
és kérdelek , ha szent evangéliumtartó embereknek valamelyik merjen evangéliumi szabadságnak ellene tenni .
felele fráter Illés , s mondá : igyól tudom ezt , s neked nem akarám mondanom .
menj el dolgodra .
felele az hős : én tudnék jobban ez kérdésre felelnem , hogynem te .
de fráter Illés megharagván sebességgel betevé ajtaját , s eltére .
{17} és hogy gondol vala ez mondott felelésről , kételkedik vala , mégsem tudja vala jelenteni .
de az Illés mikoron volna az szerzetnek vikáriusa , mere evangéliumnak és regulának ellene szereznie , és immáron tette vala az szerzést , hogy semegy fráter az szerzetben húst ne ennék .
úgyhogy az mondott felelés mindenestül fogván vala őellene azért , mert nem tudja vala magát hova hajtania .
eszébe vevén ez mondott hősnek ékességét , alázatosságát és az felelést , hogy mondta vala , azért jobban jelenteni  tére az kapura , megnyitá az ajtót , hogy az hőstől mondott felelést kérné magának megjelentetni .
de megnyitván az kaput senkit nem lele .
körül is futosván megkeresé , senkit nem lelhete .
de az vala Istennek angyal , ki azért őt nem várá , feltére .
mert kevély elme nem vala méltó angyali beszédet hallania , kik meglévén , Szent Ferenc , kinek mindenek valának megjelentve , megtérvén erdőből keményen megfeddé fráter Illést , s mondván nagy üvöltéssel : gonoszul teszed , fráter Illés , és kevélyül , ki elűzöl szent angyalokat , kik jönnek minekünk látásunkra és tanításunkra .
de mondom teneked , hogy igen félek azon , hogy tégedet te kevélységed ez szerzetnek kívül ne {18} vetne .
és neki továbbá történék , miképpen Szentlélek eleve prófétizáló szájával megmondá , de azon napon és órán történék , hogy az angyal ez mondott frátertől eltére , és megtérvén Szent Jakabtól azon személyben fráter Bernátnak jelenék legottan néminemű nagy víz elvől , kit nem mehet vala által .
és köszöne fráter Bernátnak tulajdon  nyelvén .
mondá : jó atyámfia , Isten adjon neked békességet .
és fráter Bernát csodál vala ő nagy szépségéről és ő nagy ismeretéről és békességes köszönetéről és víg orcájáról .
kérdé őt : honnan vallunk téged , jó hős ?
és felele ő : jövék ily s ilynemű helyről , holott lakozik Szent Ferenc , és menék szólni vele , mert áll vala erdőben isteni édességnek nézésében .
és az helyen állnak vala fráterek ővele , tudnimélt Masseus , Egyed és Illés .
és Masseus taníta engemet kaputokra csörgetni .
de fráter Illés az felelésről , melyet neki tők , engemet megutála hallgatnia , ki annak utána penitenciát tarta , és nem akara meglátni , sem meghallgatni engemet .
és ez mondván mondá fráter Bernátnak az angyal : mire késel általmenned ez vízen ?
ki felele : mert az víznek mélységéért , kit látok , félek veszedelmet .
és az angyal mondá : {19} ne félj , menjünk egyel által !
és kezét fogván fráter Bernátot szemnek egy pillantásában az víznek másik felére egészen vette .
látván azt fráter Bernát , hogy az volna Istennek angyal , nagy szóval és tisztességgel és örömmel mondá : ó Istennek áldott angyala , mondjad meg nekem , ki neved .
ki felele : mit kérded én nevemet , mely nevezhetetlen .
és ez mondván enyészék , és elhagyá fráter Bernátot igen örülvén , úgyhogy mind az utat örömmel járá .
az fráter Bernát napját és óráját megjegyzé , mikoron neki az angyal megjelenék .
és miután juta az helyre , holott fráter Ferenc lakozik vala ez mondott társaival , azért bizonyságost eszükbe vevék , hogy azon angyal őnáluk azon napon és órán jelent volna .
mi Urunknak , Jézus Krisztusnak dicséretére , kinek legyen tisztesség és dicsőség örökkül-örökké .
ámen etc .
hogy ment vala fráter Bernát Bolognába .
mert   boldog Ferenc , ő társai és önmaga Istentől valának kínról kínra hivatalosak , azért ő és ő elesztébbi társai igazán láttatnak vala , és valának mind megfeszültetettek ,   {20}  ruhájában és életében és őnekik minden művelkedetében viselvén kínt , inkább kívánva  Krisztusnak szeméremségét , mint ez világnak hívságát és csalárdságos szépségét , hogy mert örülnek vala bosszúságukról , és bánkódnak vala tisztességükről .
és eljárnak vala ez világot miá , miképpen zarándokok és idegenek , Istentől megválván semmit velük viselvén , kiért valahova mennek vala , mert valának eleven vesszőnek ágai , lelkeknek sok eleven használatát teszik vala .
azért szerzetnek kezdetében történék egyel , hogy Szent Ferenc bocsátá fráter Bernátot Bolognába , hogy ottogyol teremtene gyümölcsöt Istennek Istentől neki adott malasztnak miatta .
de fráter Bernát , Krisztus keresztjének jegyével magát megjegyezvén és engedelmességnek jószágával követtetett , mene Bolognába .
kit mikoron láttak vala az városnak gyermekei szokatlan ruhában és utálatosabban , sok bosszúságot kezdének neki tenni , mely bosszúságokat fráter Bernát , bizony szent , nemcsak engedelmest , de is vigasságost szenvedi vala .
merthogy bizonnyal volt volna Krisztusnak tökéletes tanítványa népnek utálata és emberek szemérme .
ez mondott városnak utcájában tudván {21} leveté magát az földre , hogy emberektől inkább megnevettetnék .
azért hol ül vala , ottan gyermekek gyülekezének hozzája sokan , és emberek .
és nékik vonssza vala kapuciumát hát mögé , s nékik elé , és nékik hajít vala port , s nékik köveket hajítanak vala őrá .
annak felette őt néki  tova nehezen háborítja vala .
és minden bosszúságokat fráter Bernát örülvel , és engedelmest elmúlat vala mindenestül fogván semegyben megharagván , avagy zúgván .
sőt mely nagyobb volna efféle bosszúságokra törhetendő , több napokon ez mondott utcában tudván jár vala .
és merthogy őtőlük illettetne bosszúságokkal , demaga mindenkoron víg orcát mutat vala , háborulatlan elmét , mert engedelmesség vall , és bizonyít tökéletes művet .
azért némely bölcs bíró eszébe vevén és jól meggondolván ily jószágos állhatatosságot ezennyi napokban mindenestül fogván semegyben megháborultattatott , és mondá ő szívében : lehetetlen , hogy ez ember ne legyen szent .
és mene fráter Bernáthoz , s mondá : ki vagy te , és kitől jöttél ide ?
de fráter Bernát nyúla jó kezével keblébe , és adá jog reguláját , avagy Szent Ferencnek {22} evangéliumi reguláját , kit visel vala szívében , és művelkedésében megteljesíti vala .
de az bíró , mikoron ő nagy regulájának állatát megolvasta volna , igen megiszonyodék , mert vala értő ember , és elfordula társaihoz .
nagy csodálatossággal mondá : melyet valaha láttam volna , oly nagy állatú ez .
és azért ez ember ő társaival öszvén ez világnak szentségesebb emberei közül való , azért nagy bűnt tesznek , kik neki bosszúságot tesznek .
mert nem bosszúságokkal magaszthatandó , de nagy tisztességekkel , mert bűnöktől megőriztetett , azért felséges Istennek barátja .
s mondá neki : drágalátosom , ha valaki adna nektek ékes helyet , holott jól szolgálnátok Istennek , akarnátok -e vennie ?
én én lelkemnek üdvösségéért örömest adnám nektek .
fráter Bernát mondá : drágalátos Uram , hiszem , hogy ezeket ihelte neked Úrjézus Krisztus , és azért te ajándékodat Krisztusnak tisztességére örömest veszem .
tehát a mondott bíró fráter Bernátot vivé házába nagy örömmel , és nagy szerelemmel fogadá .
és annak utána az ígért helyet neki adá , és ő költségeit mindenestül fogván tökéletest és ájtatost megteljesíté .
és lőn első oltalma fráter .
{23} Ferenc igen megörüle nagy örömmel Úrjézus Krisztusnak nagy hálát adván , és tehát arról továbbá nem kételkedék , de mindenkor nagyobb örömmel és továbbá való szerelemmel lelettetik vala hozzája , mely szerelmet nemcsak életében , de {24} is {23} halálában mutata , azért boldog Ferencnek halálában , miképpen Jákob pátriárka előtte álló fiainak és ájtatost síróknak oly szeretős atyjának elmenésén mondá Szent Ferenc : hol vagyon én első gyermekem ?
jöjj te fiam , hogy áldassék neked én lelkem , mielőtt meghalok .
tehát fráter Bernát mondá fráter Illésnek , ki akkoron vala vikáriusa az szerzetnek : kérlek , atyám , menj Szent Ferencnek jogához , hogy áldjon meg tégedet .
de hogy fráter Illés magát vetette volna ő jogához , és Szent Ferenc siralmas szemeivel magát gyötörvén jobb kezét téve Illésnek fejére , és mondá : ez fő nem én elő fiamé , fráter Bernáté .
tehát fráter Bernát mene baljára .
de Szent Ferenc kulcsolt kezeivel , s változtatott karjaival bal kezét téve fráter Illés fejére , s jobb kezét fráter Bernátnak fejére mondván fráter Bernátnak : áldjon {24} tégedet mi Urunk Jézus Krisztusnak atyja minden áldomásban , lelkiben , mennyeiben , Krisztusban , miképpen ez szerzetben vagy elülső fiú evangéliumi exemplumot adnia , Krisztust követnie evangéliumi szegénységben .
mert nemcsak tiédet bőségest adád , és Krisztusnak szerelméért egészlen elosztád , de tenmagadat is adád édességnek illatára ajándékot .
azért áldott légy Úrjézus Krisztustól és éntőlem szegénytől , ő szolgájától örök áldomásokban kimenvén és beljővén , vigyázván és alván , élvén és halván .
kik áldandanak téged , áldomásokkal beteljenek , és kik gonoszul mondandanak teneked , gonosz mondékokkal beteljenek .
légy te barátaidnak Ura , és te parancsolatodnak mindenek engedjenek .
és valakiket akarsz fogadnod ez szerzetbe , fogadottak legyenek .
és valakiket akarsz kibocsátanod , kibocsáttassanak .
és az frátereknek ez hatalmát semegyik ne vallja terajtad .
és valahova akarandasz menned , elmehetsz szabadon , avagy laknod .
de mikoron hogy ez ily áldott fiú közelgetne halálához , mert az barátok boldog Ferencnek halála után őt atyai kívánattal tisztelik vala , különb-különb {25} félből jönnek vala hozzá , kik között volt .
és az mennyei és isteni fráter Egyed , mikoron látá vala fráter Bernátot , mondá nagy örömmel : fel legyen szíved , fráter Bernát , fel legyen szíved .
de fráter Bernát mondá egy barátpapnak , hogy csinálna egy ékes helyet fráter Egyednek isteni nézésre , hogy ki látta vala , holott mennyei édességeket nézhetne .
de hogy fráter Bernát jutna halálának idejére , felemelteté magát , és előtte álló barátainak mondá : drágalátos barátaim , akarok nektek sok beszédet mondanom .
de eszetekbe vegyétek , hogy az lakást , melyet én tartottam , ti is asszonyt tartsatok , kit én tartottam , és tartók legyetek .
de lelek én lelkemben , hogy ilyen ezer világért nem akarnék szolgálni , hanemcsak mi Urunk Jézus Krisztusnak , és az bűnökről , kiket tettem , vádolom magamat én üdvözítőmnek , Jézus Krisztusnak , Istennek és tinektek .
kérlek titeket , drágalátos atyámfiai , hogy szeressétek egymást .
és ez beszédeknek utána és egyéb ilyen üdvösséges intéseknek utána , mikoron lehajtotta volna magát az ágyban , ő orcája lőn igen fénylő és víg mindennek nagy {26} csodálatával , kik ott állnak vala .
és boldog lélek azon örömben Krisztustól neki ígért győzedelemmel mene angyaloknak örömére , Jézus Krisztusnak dicséretére .
negyvennapi csodálatos böjtről .
Istennek igen igaz szolgája Ferenc , mert némelyekben volt adattatott ez világnak , miképpen Krisztus , azért mennyei atya ez boldog embert hasonlá ő fiához , Krisztushoz , miképpen ő szent társainak szent gyülekezésében , ő szent sebének csodálatos titkában és szent negyven napnak gyakorlatos böjtölésében .
mert mikoron Perugia földjében volt volna egy tó mellett , volt ottogyol némi ájtatos embernél húshagyónapba vendéggé hívatott , kit Szent Ferenc Istennek kedvéért kére , hogy őt vetné által az tónak néminemű szigetébe , kiben méglen egy ember sem lakott vala .
ez vala böjtfő szerdára virradólan .
azért , hogy egy ember se vette volna eszébe , de az gazda az nagy ájtatosságért , melyet vallana őbenne , azt jobban megteljesíté .
azért felkele éjjel böjtfő szerdára virradólan , s egy csónakot csinála .
Szent Ferencet az mondott szigetbe {27} általvivé .
de Szent Ferenc semmi eledelt vele nem vive , hanemcsak két kis kenyeret .
levetvén az mondott szigetben kéré ő hordóját , hogy ezt senkinek meg nem jelentené , és hogy őt ne keresné , hanemcsak húsvét napján .
de hogy ő hordója el-kifordula az szigetből , Szent Ferenc önnönmaga marada .
és hogy ottogyol semegy lakás sem vala , holott fejét lehajtaná .
néminemű sűrű szövevényben , holott tövisben csinált vala olyatént , mint egy hajlék , s belemene .
és ott lakozék mind az negyven napon indulatlan semmit évén , sem iván .
de ez felül mondott gazda boldog Ferencet szent húsvét napján megkeresé , miképpen mondta vala , és meglelé .
és ez felül mondott két kenyerektől egyiknek felétől megválva semmi több nem illettetett vala .
de az felet azért hívé nem illettetett lenni , hogy tartotta volna áldott Krisztusnak negyvennapi böjtjének dicsőségét , és az kenyérnek kevés részével kiűzzék hiú dicsőségnek mérgességét , úgyhogy böjtöle Jézus Krisztusnak dicséretére negyven éjnapot .
de az helyen , holott Szent {28} Ferenc ily csodálatos penitenciát szolgált vala , ő életében nagy sokságos csodák lőnek , kikért mind kezdének emberek ott az szigetben laknia .
és kisded idő elmúlván lőn nagy vár és jó , és lőn frátereknek helye , ki mondatik szigetbelinek .
és mégis az várnak emberei nagy tisztességet tesznek az helynek , holott Szent Ferenc ez felül mondott negyven napot szolgálta Jézus Krisztusnak neve dicséretére .
Szent Ferencnek fráter Leóra való tanításáról .
néminemű téli időben , mikoron Szent Ferenc jön vala Párizsból fráter Leóval Szent Máriához De Angelis , és őt hideg keményen gyötri vala , hívá fráter Leót , ki némi kevéssé eleve haladt vala .
mondá : ó fráter Leó , jóllehet hogy ez szerzetnek fráterei minden földben adjanak szentségnek és jó építésnek jó példáját , te örömest eszedbe vegyed , hogy nincsen ottogyol tökéletes vigasság .
és hogy valamennyit járt volna , ismét hívá őt , s mondá : óh fráter Leó , jóllehet ez szerzet vakokat világosítson , görbéket terjesszen , ördögöket kiűzzön , süketeknek hallomást , sántáknak járást , némáknak adjon szólást , {29} és hogy mégis több , negyednapi halottat felkelt .
immár ma írjad , mert még ott sincsen tökéletes vigasság .
és továbbá kiáltván mondja vala : ó fráter  Leó , ha ez szerzet tudná minden népeknek nyelvét és minden tanúságát és írását , úgyhogy prófétálná , és jelentené nemcsak az jövendőt , de is egyebeknek tudományát .
írjad azért , mert nincsen ott tökéletes vigasság .
mégis legottan az járóknak kiált vala : ó fráter Leó , kérem azokat , kik vannak Istené , jóllehet ez szerzet szóljon angyali nyelvvel , és tudná húgyoknak folyást és füveknek erőit és minden földeknek kincsei volnának neki megjelentettek , és megismerné madaraknak , halaknak és lelkeseknek , embernek , fának és gyökereknek és köveknek és vizeknek jószágait , írjad , mert nincsen ott tökéletes vigasság .
de ez mondás tarta jól két mérföldet .
de fráter Leó mindezekről fennen csodálkodván mondá : kérlek téged , atyám , Istennek felőle , hogy mondjad meg énnekem , holott vagyon tökéletes vigasság .
kinek Szent {30} Ferenc mondá : mikoron megyünk Szent Máriához De Angelis , és ekképpen az helynek kapujára szózatlunk , és az kaputartó jön haragván , s mond : kik vagytok ti ?
és mondunk : mi vagyunk ketten te  atyádfiai közül .
s mond ő az ellen : sőt ti vagytok két latrok , kik ez világot körülkerengik szegényeknek alamizsnáját ragadozván .
és nem nyitja meg nekünk , de állat minket az havon és vízen és hidegen és éhséggel éjféliglen .
tehát ha mi az bosszúságokat és az vetésekkel háborulás nélkül és zúgás nélkül engedelmest szenvedendjük , és szerelmest és alázatost gondolandjuk , hogy az kaputartó igazán fedd minket , és hogy Isten ő nyelvét magasztalja miellenünk .
és fráter Leó írjad , hogy ott vagyon tökéletes vigasság , ha mi megvárandjuk csörgetvén .
és az kaputartó , miképpen nyugatlan , háborodván kijön , és keménységest minket csapásokkal meggyötörjön mondván : menjetek el innét , jeles tolvajok és galádok , és menjetek az ispotályba .
ti mindenestül fogván nyugodtak vagytok .
itt nem esztek .
és ha ezt örömest szenvedendjük , és ekképpen bosszúsultattak mind szívünkkel és szerelemmel szenvedendjük .
írjad , fráter Leó , {31} mert ott vagyon tökéletes vigasság , és ha mindenfelől minket , ekképpen nyomorultattakat , éhségnek szorítása miatt , hidegségnek gyötrése miatt , meg annak felette éjnek közelítése miatt csörgetünk , kiáltunk , és siralommal állunk , hogy megnyittassék nekünk .
és az isteni furdalásnak miatta mondaná : ezek gonosz emberek , és kemények , azért én kimegyek , s megütögetem őket .
és kijővén nagy fejű bottal minket kapuciumunkon fogván földre leüt , sárra és hóra , és úgy ver minket ez felül mondott rúddal , hogy mindenütt minket betölt csapásokkal .
s ha ezennyi gonoszokat , bosszúságokat , vereségeket örömmel szenvedendünk , gondoljuk , hogy áldott Krisztusnak kínjait mi kellettünk szenvedni .
ó fráter Leó , írjad , mert ott vagyon tökéletes vigasság .
azért , fráter Leó , hallgassad végezetét Szentléleknek mind ajándékai közt , kiket Krisztus ő barátainak engede , és engedi , és Krisztusért és Istennek szerelméért magát győzetni kell , bosszúságot szenvedni .
mert mind ez felül mondott csodákban mi nem dicsekedhetünk , mert nem mieink , de Istené .
demaga mid {32} vagyon , melyet Istentől nem vettél volna , vagy ha vetted , mit dicsekedel , hogyhana nem vetted volna .
de töredelemnek és gyötrelemnek keresztjén dicsekedhettünk , mert miénk az .
azért mondja apostol : nekem ne kelljen dicsekednem , hanemcsak mi Urunk Jézus Krisztusnak keresztfáján , kinek legyen dicséret és dicsőség .
ámen etc .
isteni szózat lévén Szent Ferencnek fráter Leó miatt .
mikoron boldog mi atyánk , Szent Ferenc , ő szerzetének kezdetében laknak fráter Leóval némi helyecskén , holott könyvük nem vala szolgálatra .
mikoron jutának veternye korra , mondá Szent Ferenc társának : drágalátosom , nekünk nincsen könyvünk , kiben veternyét mondanánk .
de hogy az időt Istennek dicséretére költsük , miképpen téged tanítalak , akképpen mondjad .
és óvjad magadat , hogy egyébképpen beszédeid ne bocsássad , mert én mondom magamnak .
ó fráter Ferenc , te ez világban annyi bűnt tettél , hogy méltó vagy pokolban .
és te , fráter Leó , mondjad : bizony , hogy mélységes poklot érdemeltél .
de fráter Leó galambi alázatossággal {33} felele : örömest atyám , kezdd el Isten áldomásával .
és Szent Ferenc kezdé mondani : ó fráter Ferenc , te tettél annyi bűnt ez világban , hogy méltó vagy pokolban .
de fráter Leó mondá : de Isten teszen temiattad azannyi jót , hogy mégy paradicsomba .
de boldog Ferenc mondá : ne mondj úgy , fráter Leó .
de mikoron én mondok : fráter Ferenc , te tettél azannyi gonosz művelkedeteket Isten ellen , hogy méltó vagy pokolba átkoztattatni .
és te úgy felelj : átkoztattak közibe méltó vagy számláltatnod .
és fráter Leó mondá : örömest atyám , Szent Ferenc .
sok könnyezésekkel mondá , és fohászásokkal és mellének veréseivel és nagy kiáltásokkal mondá : óh Uram Isten , földnek és mennynek Ura , én teellened ezennyi gonoszságot tettem , hogy mindenestül fogván méltó vagyok átkoztatni .
fráter Leó felele : ó fráter Ferenc , Isten téged teszen ollyá , hogy áldottak közt leszel azonképpen áldott .
és Szent Ferenc csodálkodék , hogy ő mindenkort ellent felel vala , és őt megszégyengetvén mondá : mire , fráter , nem felelsz úgy , miképpen én tégedet tanítalak ?
szent engedelmességnek miatta {34} parancsolok neked , hogy én beszédeim szerint felelj , kikkel téged tanítandalak .
ekképpen mondom : ó fráter Ferenc , alítod -e , hogy irgalmaz neked Isten ezennyi bűntettedért irgalmasságnak atyja ellen és minden vigaszságnak Istene ellene , merthogy nem vagy méltó irgalmasságot lelned ?
és te , fráter Leó , Istennek személyében felelj ekképpen : semegyképpen nem vagy irgalmasságot lelned .
és fráter Leó felele : mondjad immár , atyám , mondom azonképpen , miképpen parancsolál .
és Szent Ferenc mennybe felemelt orcájával és Istenhez mennybe emelt kezeivel és térdeplett térdeivel nagy siralommal mond vala : ó fráter Ferenc , alítod -e , hogy irgalmaz neked Isten , hogy ezennyi bűnt tettél irgalmasságnak atyja ellen és minden vigaszságnak Istene ellen , hogy nem vagy méltó irgalmasságot lelned ?
és fráter Leó felele : atyai Isten , kinek végezetlen irgalmassága nagyobb , hogynem te bűnöd , azért teszen teneked nagy irgalmasságot , és annak felette ad neked nagy malasztot .
de Szent Ferenc édességest haragván és könyörületest háborodván mondá fráter Leónak : mire , fráter Leó , engedelmesség ellen merél tenni ?
{35} és fráter Leó igen tisztesen és alázatost felele szent atyának : Isten tudja , jó atyám , hogy mindenkor akképpen akarék felelnem , miképpen parancsoltál vala .
de engemet Isten szóltata ő akarata szerint , és nem én gondolatom szerint .
kiről Szent Ferenc csodálkodván mondá fráter Leónak : kérlek téged , drágalátosom , hogy ismét mondjad , mikoron magamat megvádolandom , miképpen elesztébb , hogy nem vagyok méltó irgalmasságra .
és mindenkor ezeket fráter Leónak mondja vala .
nagy siralommal felele fráter Leó : mondjad atyám , mert immár ez szerrel akképpen felelek , miképpen akarandasz .
és Szent Ferenc könnyezésekkel üvöltvén mond vala : ó fráter Ferenc , alítod -e , hogy irgalmaz neked Isten ?
felele fráter Leó : ekképpen irgalmaz neked Isten , sőt nagy malasztot veszel te üdvözítődtől , Istentől , és felmagasztat tégedet , és dicsősít tégedet örökkül-örökké .
mert valaki magát aláztatja , minden felmagasztatik , és nem mondhatok egyebet , mert Isten szól én számról .
és ez alázatos vetekezésben és furdalásnak könnyezésében és isteni vigaszságban maradának ébren {36} hajnalkorig Krisztusnak dicséretére .
ámen Alverna hegye megleléséről .
felséges Istennek hű szolgája és barátja Szent Ferenc , mert ő teremtőt és üdvözítőt mind ő szívével önmaga ő egyebeknek miatta kikkel tisztelheti vala , tiszteli vala .
azért kegyelmes és engedelmességes mi Urunk Jézus Krisztus üdvözítőnk tisztelőnek ismét tisztességet ad vala .
mert mondja Úristen : ki engemet dicsér , dicsérem őt .
és azért valahova megy vala Szent Ferenc ,  ezennyi tisztességben vallatik vala , hogy inkább mind ez világ ily csodálatos emberhez fut vala .
azért mikoron közelít vala földekre és falukra és egyébnemű helyekre , ki láthatja vala őt , avagy illetheti vala , boldognak alítja vala magát az .
de történék némi időben , mielőtt vallotta volna üdvözítőnek sebeit , hogy ez boldog atya , Szent Ferenc , eltérvén Spoleto nevű völgyből menne Romagnába .
de az úton mikoron jutott volna Feltro hegyének néminemű várában , és tehát ottogyol szolgáltatik vala új vitézségnek nagy tisztessége , hogy mikoron eszébe vette volna Szent Ferenc ott lakozóktól , mondá ő társának , fráter Leónak : menjünk ezekhez , mert Istennek segedelmével valaminémű használatot {37} őközöttük teszünk .
de ez mondott tisztességben valának különb-különb helyről való sok gyülekezet nemes között népek , kik között vala néminemű toszkánabeli úr , Orlando nevű , igen gazdag és nemes , ki csodákért , kiket Szent Ferencről hallott vala , nagy ájtatosságot őhozzája fogadott vala , és Szent Ferencet látni és hallani igen kívánja vala .
de Szent Ferenc mikoron az mondott várba bement volna , hogy jobban sokaságtól hallattatnék , felhága némi kőfalra , és onnatlan prédikála ott álló sokaságnak .
és ő nyelvén ez vala kezdete prédikációjának : penitenciát tartsatok , mert megközelít mennyország .
és ez beszédeken oly ájtatost és ő nyelve miatt Szentlélek beszéle isteni édes beszédeket bizonyítván apostoloknak és mártíroknak kínjai miatt , konfesszoroknak kemény penitenciája miatt és szenteknek  sok töredelme miatt , hogy mind csodálják vala , és hallgatják vala őt , miképpen angyalt , kiről ez felül mondott Orlando úr örüle boldog Ferencnek kívánatos jelenvoltán , és ő csodálatos prédikációjától illettetett .
mindenestül fogva szerzé magát szent atyával beszélni ő lelkének üdvösségéről .
azért az prédikáció {38} meglévén mondá Szent Ferencnek : én akarnék valamit teveled szereznem én lelkemnek üdvösségéről .
de Szent Ferenc bölcsességnek ízével egészlen eszesültetett .
mondá : uram , menj el ez holval , tiszteljed te barátaidat , kik téged ez ünnepre vendégnek hívtanak .
és azután mondjad meg , valamit akarsz .
de az engedvén ebéd után feltére , és Szent Ferenccel ő lelkének üdvösségéről teljességgel szerze .
és végezetén mondá : fráter Ferenc , nekem vagyon Toszkánában egy hegyem , ki hívtatik Alverna nevű hegynek , és igen magas .
azoknak , kik maguknak való életet kívánnak viselni , ha neked és társaidnak kell az hegy , örömest én lelkemnek üdvösségéért neked adom .
de Szent Ferenc , ki magának való helyeket  kíván vala lelnie , holott jobban örülhetne isteni édességnek nézésére .
úgyhogy ez felül ajándék hallván elesztébb Istennek monda dicséretet , hogy ő hívei miatt lát ő juhainak .
annak utána hálát adván Orlando úrnak , és ekképpen felele : mikoron megtérendesz te földedbe , én bocsátok tehozzád én társaimból kettőt , és te megmutassad az hegyet őnekik .
és ha láttatik magasnak , örömest te alamizsnádat fogadom .
de ez felül mondott Orlando úr {39} lakozik vala közel Alverna hegyéhez néminemű várában .
és azért ez felül mondott ünnep elmúlván és Orlando úr földébe térvén Szent Ferenc bocsáta kettőt társai közül , kik megkeresnék őt .
de ők az helynek ismeretlenségéért ez felül mondott úrnak várát nagy nehézséggel lelék meg .
de mikoron ez felül mondott úrhoz jutának volna , őtőle oly kedveletest fogadtatának , miképpen Istennek angyalai .
azért hogy jutottak vala ez felül mondott hegyre , és látván holott csinálhatnának lakóhelyet .
annak utána lelének ott egy kisded piacot , holott gondolának Istennek neve dicséretére laknia .
de az világiak , kik odavitték vala az barátokat , vágának ágakat , és az ágakban szerzének némi hajlékot .
és ottogyol ez felül mondott úrnak búcsújával helyet foglalván Úrjézus Krisztusnak nevébe menének azok Szent Ferencért , hogy odahoznák őtet , megüzenvén neki ez mondott helyet igen messzinek lenni .
de Szent Ferenc ezt hallván nagy örömmel és dicséretet Istennek mondván vele vevén fráter Leót és fráter Masseust és fráter Angyalt menének az vitézhez , és vele öszvén ez mondott hegyre felmenének .
de {40} mikoron felmentek volna , és némi keveset egy cserfa tövében nyugodtak volna , ki tart vala még némi kevés menőföldet , az helytől különb-különb madarak futnak vala őhozzá , és  őhozzá nagy vígsággal futván .
és némelyek szállnak vala fejére , némelyek térdére , némelyek vállára , némely szállnak vala Szent Ferencnek kezeire .
kit látván mondá társainak : drágalátos atyámfiai , hiszem , hogy mi Urunk Jézus Krisztusnak neve dicséretére ez magának való helyen egy helyet csináljunk , ezennyi vígságot mutatnak mi jövésünkről mi húgaink , madarak .
és felkelvén mindenestül fogván vígan mene az felül mondott  helyre , holott méglen semmi nem vala , hanemcsak fáknak ágaiban egy szegény csinált hajlék .
és látván magának való helyet , holott egyebektől eltávoztattatván imádkozna .
csinála egy kis cellát magának ez mondott hegynek oldalában , és parancsolá társainak , hogy őhozzá senki ne menne , és egyebet se bocsátanának , hanemcsak fráter Leót , mert ott igyekezik vala tenni Szent Mihály arkangyalnak negyven böjtöt .
{41} és parancsolá fráter Leónak , hogy többször ne menne hozzája egy napon , hanemcsak egyel kenyérrel és vízzel , és veternyekoron éjjel egyel   .
és mikoron odajönne , egyebet semmit ne szólna , hanemcsak azt mondaná :     és Szent Ferenc felelne onnatbelől :       egyembe mondanának veternyét .
és ha nem felelne , legottan eltérne fráter Leó .
és ezt azért parancsolá Szent Ferenc , mert némikoron vala elméjének ezennyi révületében , sem nappal , sem éjjel nem szólhat vala , úgy vala Istenben megnyamvadott .
mely parancsolatokat fráter Leó örömest megtarta mindenestül fogván .
de tehát fráter Leó Szent Ferencet hűségest lesezi vala , és csittenedvén őrzi vala , mennyiben teheti vala , lesezvén , mit Szent Ferenc tenne , és kémelvén .
és némikoron leli vala őt cellája kívül , égbe felemeltetett azannyira , hogy kézzel megilletheti vala őt .
és tehát megcsókolja vala lábait mondván könnyezéssel : Isten , légy kegyelmes nekem , bűnösnek , és ez szentséges jámbornak érdemei miatt adjad lelnem te irgalmasságodat .
és {42} némikoron leli vala őt földről felemeltetettel bükkfa középiglen , és ottogyol sok vala ez mondott fában , és igen nagy magasúak valának .
némikoron lelte őt égnek ezennyi magasságába felemeltetvén , hogy láthatja vala őt .
és tehát fráter Leó letérdeplik vala , és magát ő helyére mindenestül fogván földre leterjeszti vala .
Szent Ferenc vala imádván magasságra felvetettetett , és azon fráter Leó imádván szent atyjának érdemei miatt ajánlá magát Úristennek , miképpen elesztébb , és ekképpen isteni malasztnak nagy látásait érzi vala .
és azért , hogy fráter Leó Szent Ferencről érez vala , mert oly nagy ájtatossága vala őhozzá , mert igen gyakorta szent melegségben éjeknek miatta tudakozik vala Szent Ferencnek titokdolgain .
azért történék , hogy ez felül mondott negyven napokban fráter Leó mene veternyére , hogy Szent Ferencet , miképpen szokta vala , megkeresné .
és hogy a cellába ment volna , és mondott volna :     Uram , nyissad meg én ajkaimat , miképpen Szent Ferenctől vala szereztetett ezt mondani .
de hogy Szent Ferenc nem felelt volna , {43} hold világosítván , kinek világossága bemegy vala az házba a háznak ajtaján , eszébe vevén , hogy Szent Ferenc nem volna ott , és gondolván , hogy kívül imádkozna .
és az erdőben idestova őrizvén hallá őt szólni .
megközelítvén , hogy meghallaná , mit mondana .
holdvilág megmutatván látá Szent Ferencnek térdén állva , mennybe orcája felmagasztatván és kezei felemelvén Istenhez és mondván ez beszédeket : micsoda én édességes Istenem , és mi vagyok én , te férgecskéd és te szegény szolgád ?
és ezeket gyakorta mondván egyebet nem mond vala .
és azt nézi vala fráter Leó , láta egy szép tüzes lángot igen fénylő szemmel nézni , kívánatosat , magas mennyből Szent Ferenc fejére leszállnia .
és az lángból szó szózatlik vala , és Szent Ferenccel szól vala .
és boldog Ferenc mond vala szólónak .
és fráter Leó meghallá , és hát mögé lépék , hogy ne bántaná Szent Ferencet ezennyi csodálatos titkokban , úgyhogy nem hallja vala az beszédeket , kiket mond vala Szent Ferenc .
demaga látá , hogy Szent Ferenc kiterjeszti vala {44} ő kezeit ez felül mondott lángból .
de az láng elmenvén fráter Leó kezde lassan oda menni , hogy éreztetne Szent Ferenctől , de Szent Ferenc hallván ő lábainak csörgését erdőnek némi fáiért .
és mondá Szent Ferenc : parancsolok teneked mi Urunk Jézus Krisztusnak erejével , hogy valami vagy , megállj magadat , se indítsad .
de fráter Leó legottan megálla ez szentnek parancsolatáért , és mondá : én vagyok atyám .
és némikoron mondá fráter Leó , mert tehát vala ezennyi félelemmel megrettent , hogy ha föld megnyitá volna magát , örömest magát elrejtette volna , mert fél vala , hogy Szent Ferencet meg ne bántaná , és ő dicsőséges társaságát nem vesztené el , mert ezennyi hite vala Szent Ferencben , hogy őnála nélkül élni nem bízik vala .
és azért valamikoron mit szól vala Szent Ferencről , mondja vala fráter Leó : én drágalátosaim mind nagyok , de Szent Ferenc is nagy , és nagyok közül egy csodálatosságaiért , kiket Isten művelkedik őmiatta .
{45} és azt őróla és egyebekről örömest beszéli vala .
azért nem csoda , ha megrettent ő szózatára , kit Szent Ferenc megismervén mondá : fráter Pecorone , mire jöttél ide ?
nemde gyakorta mondám teneked , hogy engemet kísértvén valahol jársz , mondjad énnekem , ha valamit látandasz engedelmességnek miatta .
ki felele : páter , atyám ,   hallak tégedet szólni és mondani és csodálatossággal imádni mondván azt : ki vagy te , én édességes Istenem , és mi vagyok én , te férgecskéd és szegény szolgád ?
és tehát láték tűzlángot , mennyből lejtőt és veled szólót , és sokszor neki felelni tégedet , és harmadszor te kezeidet neki kiterjeszteni , de az egyebekről nem tudok mit .
és magát térdre lehajtván fráter Leó nagy tisztességgel mondván kéré Szent Ferencet : kérlek téged , atyám , hogy mondjad meg énnekem ez beszédeket , kiket hallék , és taníts meg {46} engemet ahhoz , kiket nem hallottam .
de hogy mert Szent Ferenc igen szereti vala őt tisztaságért és alázatosságáért , kit vall vala .
mondá neki : óh atyámfia , Krisztusnak személye ezekben , kiket te látál , valának megnyitattanak két világosságok .
egy vala teremtőmnek ismeretéről , és másik vala én magamnak ismeretéről .
mert mikoron mondom vala : ki vagy te , én Istenem , és mi vagyok én ?
tehát valék édességnek némi világosságában , kiben látom vala végezetlen jószágának és isteni édességnek mélységét és hitványságomnak mélységes siralmát .
azért mondom vala : ki vagy te , Uram Isten , nagy bölcsességű s nagy jó kegyelmességű , hogy láss meg engemet .
ki vagyok én , hanemcsak egy kisded férgecske , galád és utálatos .
de az láng vala Isten , ki megjelenék énnekem lángnak személyében , és szóla , miképpen Mózesnek .
és egyebek között , kiket akkoron monda Isten énhozzám , hogy én tennék három ajándékot .
 kinek felelék : Uram , én mindenestül tiéd vagyok , azért nincsen semmim , hanemcsak ingalja ruhám {47} és kordám és szoknyám , és ezek azonképpen tiéd , mint enyém .
mit adhatok te nagyságos ajándékodnak , mert menny és föld és tűz és víz tiéd , és mindazok , kik őbennük vannak .
Uram , kinek mije vagyon , hanem mind tiéd , mert mikoron valamit neked adunk , tiédet adjuk neked .
azért mit adhatok teneked , Uram , földnek és mennynek és minden teremtettnek Istene .
tehát mondá Isten : bocsássad te kezedet kebledbe , és valamit lelendesz , add énnekem .
de hogy bebocsátottam vala , lelék egy aranypénzt , oly  nagyot és oly fénylőt és szépet , kit soha nem láttam vala ez világban , és adám Istennek .
de legottan mondá Isten : adjad ismét énnekem , miképpen elesztébb .
és mondá Istennek : Uram , nincsen nekem .
és nem szeretek egyebet semmit , hanemcsak tégedet , és te szerelmedért megutálék aranyat és mindenneműt .
azért ha valamit egyebet lelnék én keblemben , te tetted oda , és azt minden uralkodójának adom ,  {48} és ezeket tőm teneked .
és harmadik adás lévén én térdre hajtám magamat , és megáldám Istentől , ki nekem adá , mit hathatnék adnia .
és legottan megadaték nekem érteni , hogy az harmadik adás jegyez aranyos engedelmességet , felséges szegénységet és tisztaságos tisztaságot , melyet Isten ő malasztjának miatta oly tökéletest adta nekem tartanom , hogy én conscientiám lelkem semegyben szégyenget meg engemet .
és miképpen mikoron bocsátom vala kezemet keblembe , adom vala az pénzeket Istennek , kiket önnönmaga tett vala keblembe .
és úgy ada Isten énnekem hatalmat lelkemben , hogy őtőle nekem engedett minden  jómból isteni malasztnak miatta mindenkoron őt szívemmel és számmal dicsérem , és nagyobbítom .
azért ezek valának az beszédek , kiket hallottál , és az kezek , kiket láttál .
de óvjad magadat , fráter atyámfia , hogy engemet továbbá ne kémelj .
és térj meg te celládba Istennek {49} áldomásával .
és vallj énrólam szorgalmatos gondolatot , mert kevés napiglan oly csodálatos csodák láttatnak ez hegyben , hogy mind ez világ csodálni fogja .
és teszen néminemű híreket , mineműeket soha nem tett ez világban valamely teremtettnek .
tehát fráter Leó eltére igen örülve .
de azon felül mondott negyven napokban azon Alverna hegyében megjelenék neki Krisztus tüzes szeráf arkangyalnak személyében nagy szent keresztnek ünnepe felé , és miképpen feszültetett nyomván vasszegeket és sebeknek jegyeit oldaláról Szent Ferencnek , miképpen legendája mondja .
és ezennyi fényességgel megjelenék éjjel , hogy völgyeket és körülálló hegyeket inkább világosított vala meg , hogynem napnak fénye , kiről voltak tanúk mind az pásztorok , kik az félben csordával vigyáznak vala Krisztusnak dicséretére .
ámen .
legyen fráter Rufinusnak kísértetéről .
Assisiból való nemes fráter Rufinus nehezen ördög miatt gyötretik vala {50} lelkének üdvösségéről , ki vala Szent Ferencnek társa Szent Ferenc életének némi időiben , mert késáltatik vala ő jonhában agg ellenség , hogy ő nem volna üdvözülők közül való .
és az az szerzetben valamit szolgálna , mind elvesztené .
és ez kisálásért sok napokon keményedvén jonhában mindenestül fogván lett vala komorodott és szomorú .
és ez ő diadalmát Szent Ferencnek szégyelli vala megmondani mindenestül fogván , szokott imádságait és szenvedetességeit nem hagyja vala .
de agg ellenség akarván szomorúságot szomorúságra adnia , kivel nehezen sebhedik Istennek szolgája , külsől való kisálást ada belsől való kisálásra .
azért jelenék neki az gonosz kísértet feszült Krisztusnak személyében , s mondá : ó fráter Rufinus , mire gyötröd magadat imádságaidban , avagy penitenciádban , mert te nem vagy üdvözülendőek közül ?
és azt higgyed énnekem , én tudom , kiket választandok .
és ne higgy Bernát Péter fiának , {51} ha ellent neked mondand .
őt se kérdjed ez állatról , mert ő avagy egyéb ezt nem tudja , de én , ki vagyok Istennek fia , jól tudom .
azért bizonnyal higgy énnekem , hogy te vagy kárhozottaknak számából .
és az fráter Ferenc , te társad és ő atyja kárhozott .
azért valaki őt követi , megcsalatik .
de fráter Rufinus úgy vala megsötétültetett sötétségeknek fejedelmétől , hogy immáron hitét és szerelmét Szent Ferencben elvesztette vala , és azt neki nem gondolja vala mondani .
de hogy szent atyának fráter Rufinus meg nem mondta vala , Úrnak szent lelke megjelenté .
azért ez kegyes atya látván ezennyi veszedelmet ez mondott fráternek lelkében , bocsátá utána fráter Masseus , hogy mindenestül fogván hozzá jönne .
mert fráter Rufinus és fráter Ferenc laknak vala Assisi hegyének alatta egy helyben közel Assisihoz .
de fráter Rufinus felelé fráter Masseusnak : maga mi dolgom vagyon fráter Ferenccel ?
tehát fráter Masseus Istennek bölcsességével egészlen tele telt ember {52} megismervén nyilván gonosz ellenségnek csalárdságát , mondá : ó fráter Rufinus , nem tudod , hogy fráter Ferenc olyan , mint Istennek angyala , ki ezen világban ezennyi lelkeket megvilágosított , kitől  mi is isteni malasztnak ezennyi ajándékát vettük ?
azért akarom én , hogy te mindenestül fogván hozzá jöjj , mert én nyilván látlak tégedet ördögtől megcsalattatott lenni .
de legottan fráter Rufinus jöve Szent Ferenchez , és hogy Szent Ferenc látta volna őt távol , kezde üvölteni : ó fráter Rufinus , kinek hívél ?
és megmondá mind szerével kísértetét , kit vallott vala belül és kívül .
és szent atya megtanítá őt , hogy aki ez felül mondottakat neki kisálta volna , vala ördög , és nem Krisztus , és azért ő csalárdságának engedni nem kell .
de mikoron mondand neked , te kárhoztál .
tehát te bátran felelj neki , és ez legyen teneked jegyed .
és azon megismered őt ördögnek lenni , mert te szíved megkeményedett minden gonoszságra , ki őt tulajdon tiszted .
de áldott Krisztus soha hív {53} embernek szívét meg nem keményíti , sőt mondá : elveszem kemény szívedet , és adok teneked testi szívet .
de fráter Rufinus , hogy Szent Ferenc kísértetnek szerét szerével mondja vala , kivel belül és kívül erősen gyötretett vala , kezde sírnia , és imádván Szent Ferencet és ő bűnét alázatost megismervén abból , melyet őtőle elenyésztett vala , és mindenestül fogván bízlaltatott Istenben szent atyának intése miatt , mindenestül fogván változtaték jobbra .
de mondá Szent Ferenc : eredj el , fiam , és gyónjál meg , és szokott imádságodnak dolgát el ne hagyjad .
és bizonnyal tudjad , hogy ez kísértet leszen teneked nagy jószágodra és vigaszságodra , miképpen bizonyságát veszed hamar időn .
de fráter Rufinus tére cellájába erdőben imádni , és mikoron áll vala sok könnyezésekkel imádságra , íme jöve hozzá agg ellenség Krisztusnak személyében , s mondá : fráter Rufinus , nemde mondám -e neked , hogy Bernát fia Péternek ne higgy , mert kárhoztál .
azért imádságaidban {54} és könnyezéseidben ne művelkedjél .
azért mit használ neked , ha ez világi életedben is meggyötröd magadat , mikoron meghalandasz , és kárhozol .
és legottan felele fráter Rufinus : tehát az ördög megharagvék , eltére ezennyi vésszel , köveknek szörnyű gyülekezésével , Assisi állattal , hegyeknek romlásával , hogy köveknek sokasága futott nagy tér földön , holott méglen méglen is megjelenik köveknek szörnyű romlása , mert ez mondott hegynek völgyén kövek magukat összeverték sok tüzet bocsátván .
azért ily nagy csodára és szörnyű dologra Szent Ferenc és ő társai kijövének helyek kívül , hogy néznék ez újságot .
és tehát fráter Rufinus jelennen eszébe vevé , hogy őt az gonosz agg ellenség megcsalta volna .
azért másodszor Szent Ferenchez tére , és leterítvén magát földre legottan ő bűnét megmondá , ki erősítettetik szentséges atyától , egészlen békességest megmarada .
és mikoron azután sok könnyezésekkel imádván íme áldott Krisztus {55} megjelenék neki , és mind ő lelkét isteni szerelemmel megolvasztá .
mondá : jól tőd , fiam , hogy hívél fráter Ferencnek , mert aki megszomorított vala , volt ördög .
de én vagyok Krisztus , te atyád .
és hogy erről tégedet adjalak , bizonyságos légy .
ez legyen teneked jegyed , hogy míglen ez világban leszel , soha nem leszel szomorú .
és ekképpen megáldá Krisztus fráter Rufinust , és hagyá őt ezennyi örömben és lelkének vigasságában és elméjének felmagasztatásában , hogy éjjel-nappal elmerültetett vala Istenben .
és tehát erősülteték ezen malaszttal és áldomással és örök üdvösségnek bátorságával , hogy mindenestül fogván vala egyéb emberré változtatott , és elméjének ezennyi felmagasztatására és imádságának gyakorlatosságára volt erősültetett , hogy állt volna szünetlen isteni édességnek nézésében kisded kerekségnek alatta , ha őt valaki nem bántotta volna .
azért mond vala őróla Szent Ferenc , hogy fráter Rufinus , mikoron méglen él vala , Úrjézus Krisztustól vala mennyországban megszenteltetett , {56} és hogy fráter Rufinust nem kételte szentnek lenni ezen földön voltában Úrnak dicséretére .
ámen .
etc .
fráter Rufinusnak csodálatos alázatosságáról és engedelmességéről .
vala fráter Rufinus isteni édességnek gyakorlatos dolgáért akképpen Istenben elmerültetett , hogyhana volt volna érzetlen , még annak felette sem vala eszesültetett beszédnek vetni való malasztjára , mert szólni való malasztja és bátorsága és szép beszéde nem vala .
de Szent Ferenc egy napon parancsolá neki , hogy menne Assisiba , és prédikálna népeknek , valamit felséges Isten neki ihelne .
de fráter Rufinus felelé :  tisztelendő atyám , bocsáss nekem , és ne küldj ez dologra , mert miképpen jól tudod , hogy beszédnek malasztját nem vallom , és vagyok alázatos és semmitudó .
de Szent Ferenc mondá : miért legottan nem engedél , azért parancsolok neked engedelmességnek miatta , hogy mezítelen egy ingalja ruhában megmaradván menj Assisiba , és bemenvén városba ekképpen mezítelenül {57} valamit prédikálj népeknek .
ki legottan , miképpen igaz engedő , mezítelen mene Assisiba , és tisztesség tévén néminemű egyházba feltámada prédikálni .
de gyermekek és népek kezdének nevetni és mondani : óh íme ezek tesznek azannyi penitenciát , hogy lesznek elmételenek .
azonközben Szent Ferenc gondolván fráter Rufinusnak tisztaságos engedelmességéről és ily ő keménységes parancsolatáról kezdé önmagát keménységest feddnie mondván : honnan teneked , Bernát fia Péter , semmit mindenestül fogván parancsolnod fráter Rufinusnak , ki vagyon assisibeli nemesebbek közül , hogy menjen mezítelen népeknek prédikálni ?
Istenre mondom , én teszem , hogy te onnat feddtetel meg , melyet egyebeknek parancsolsz .
de ezt mondván léleknek haragjában megmezíteleníté magát , köntösét leveté , és mezítelen mene Assisiba vivén vele fráter Leót , ki fráter Rufinusnak köntösét utána viszi vala .
kit mikoron assisibeliek mezítelenültet néznének , miképpen bolondot megnevetik vala {58} alítván őt és fráter Rufinust nagy penitenciáért megkergetegülni .
de Szent Ferenc meglelé fráter Rufinust , ki immáron kezdett vala prédikálni , és ájtatost mondja vala : óh én drágalátosaim , fussatok ez világtól , bűnötöket hagyjátok el , egyebeknek jószágát adjátok meg , betegeket látogassátok , Istennek parancsolatát tartsátok , rokonotokat szeressétek .
ha mennyországba jutni akartok , penitenciát tartsatok , mert megközelít mennyország .
és tehát Szent Ferenc felhága az prédikálószékbe , és prédikála oly csodálatosságot ez világnak utálatáról , szent akaratos szegénységről , szent penitenciáról , mennyország honának kívánságáról , feszült Jézus Krisztusnak ő mezítelenségéről , bosszúságáról , szentséges penitenciáiról , hogy mind férfiú és asszonyember , kik ottogyol meggyülekeztenek vala nagy sokasággal , igen kezdének sírnia , és hihetetlen ájtatossággal és jonhbeli siralmassággal felséges Istennek irgalmasságát üvöltik vala mennyekbe akképpen , hogyhana {59} mind elmének új félelmében megfordulának .
és az napon Assisiban volt ott álló népek közt oly siralom , hogy soha nem volt az városban Úrjézus Krisztusnak kínjáról olyatén hallott siralom , és miképpen népnek építéséről és Krisztusnak juhai vigasztalásáról és Úrjézus Krisztusnak áldott nevéről .
Szent Ferenc felöltözteté fráter Rufinust , és önmaga egyembe vele öszvén felöltözék .
és ekképpen felöltözvén Istent dicsőülteték , és dicsérék , hogy önmagukat meggyőzték vala , és Krisztusnak juhait megépítették vala , és melyet ez világot utálni mutattanak vala .
de térének ez vidéknek helyére , és boldognak alítják vala magukat azok , kik csak ruhájuknak peremét illethetik vala .
Istennek dicséretére ámen etc .
fráter Rufinusról miképpen az ördöngöst szabadította .
de ez felül mondott fráter Rufinus ő szívének Istenhez való nagy igyekezéséért és elméjének angyalomi nyugodalmáért valamikoron valakitől hívtattatik vala , ezennyi nehézséggel és szerelemmel és szavának  {60} késedelmével őt hívónak felel vala , hogy láttatik vala egyéb világból megtérni .
azért egyel hívtaték társaitól , hogy menne kenyérért .
ő , miképpen igaz isteni , felele neki : atyámfia , én lelkemnek barátja , kérlek téged felséges Jézusnak és mindenható háromságnak nevébe , segítsétek meg Isten szegényét .
de hogy mikoron keres vala kenyeret Assisiban , íme hoztatik vala elébe egy erősen kötözött ördöngös ember .
és sok emberektől  szerkesztetett , ki vitetik vala Szent Ferenchez , hogy őt ördögtől megszabadítaná .
ki mikoron látá vala fráter Rufinust távol , legottan kezde üvölteni és kergetegülni oly erősen , hogy minden köteleit elszaggatván és mindennek kezéből el-kiszalada .
de azok ezennyi újságról csodálván megkötelezék őt , hogy megmondaná , mire ma szokásnál inkább kínzatna .
ki felele : mert az szegény fráter és engedelmes szent Rufinus , ki eleve jön kötéllel , ő imádságaival engemet meggyújta , és kínoz , és azért nem lakhatok többet ez emberben .
és ezek megmondván legottan el-kimene .
kit hallván fráter Rufinus , hogy az emberek és az beteg vigaszását , az fráter {61} Rufinusnak nagy tisztességet tesznek vala , ada dicséretet Úrjézus Krisztusnak , és készlelé azokat , hogy mindezekben dicsérjék Úrjézus Krisztust .
fráter Leóról , miként jelent meg neki boldog Ferenc .
díszességnek magyarázata , ki testet megékesít , és lelket malasztra beviszen malasztszerető Szent Ferenc nagy tisztaságnak és galambi ártatlanságnak miatta , kit fráter Leóban őriz vala .
őt gyakortább társul vele viszi vala , és ő titkaira gyakorta éjjel és nappal bocsátja vala .
azért szent atyának mind ő társai közül nem volt oly , hogy ki inkább tudósabb volt volna .
ő titkairól és csodáiról miképpen mondott fráter Leó , mert ő gyakorta látta őt égbe felemelt lenni , és ő gyakorta hallotta szólni Istennel és Boldogasszonnyal és angyalokkal .
még annak felette láta tüzes világosságot őrá szállnia mennyből , és halla szózatot az világosságból ővele szólni .
ő is mikoron némi napon egyembe mennének , láta Szent Ferencnek orcája előtt egy szépségű keresztet előtt menni .
és látá , hogy az csodálatos kereszt Szent Ferenc megállván , megáll vala az kereszt is .
és {62} valaholott Szent Ferenc jár vala , az kereszt előtte megy vala .
és az kereszt vala ily fényességű , hogy nemcsak Szent Ferencnek orcáját , de megékesít vala , és megvilágosít vala felül való eget is .
és mindezeket fráter Leó nyilván látja vala .
ez fráter Leónak nemcsak életében tett sok és csodálatos vigaszságokat , de halála után is .
szent atya megjelenék neki mondván neki : ó fráter Leó , emlékezel , hogy mikoron valék ez világban , prédikálok vala mind ez világnak jövendő nagy hírt , és mondom vala enmagamat szegény embernek lenni ,  kinek szerelméért Isten enged , és ad ?
az szegénycse éhségnek döge mellett Istentől nem hagyattatik vala meghalni .
felele fráter Leó : jól emlékezem , szent atyám .
és mondá Szent Ferenc : én valék az teremtett és az szegény ember , kinek szerelméért Isten emberekre éhséget nem bocsát vala .
de alázatosságért nem akarom vala magamat jelentenem .
immár ma tudjad bizonnyal , fráter Leó , hogy miután el-kimúlok ez világból , jöve szörnyűséges és nyavalyás éhség , úgyhogy éhségtől {63} sok emberek fognak meghalni .
és akképpen lőn .
mert netalántán hat hó nem volt ez beszédek után , hatalmazék meg mindenütt oly nagy éhség , hogy emberek nemcsak füveknek gyökerét , de is fáknak kérgét megeszik vala .
azért éhségért embereknek sokasága vesze el .
azért fráter Leónak ez felül mondottakból tiszta ártatlansága és Szent Ferencnek azon isteni barátsága is megfejthetetlen prófétálás legyen Krisztusnak dicséretére .
ámen fráter Leóról mikoron látta vala Szent Ferencet földtől felemelt lenni .
mikoron boldog atya Szent Ferenc kezdett vala érezni új isteni malasztot , az ő áldott lelke gyakorta égbe nemcsak elméje szerint , de teste szerint is felemeltetik vala földről .
de leszen vala őhozzá Istennek  csodálatos kegyelmessége ez mondott felemelkedettségben , hogy mint gyakorlatosabban isteni malasztnak ajándékát érzi vala , annál feljebb emelkedik vala földtől .
miképpen rejtett hittel őneki több társai őrizték , és azonképpen fráter Leó , {64} kit ő galambi , sőt angyali ártatlanságáért gyakorta Szent Ferenc imádságnak és egyébneműbb isteni dolgok között hagyja vala lenni .
azért az fráter Leó gyakorta érdemlé látni szent atyát égbe felemelt lenni , és inkább kezesebb mennyei szenteknek grádusa szerint jószágról jószágra használván leplébe felemeltetik vala Istenhez .
némikoron ez mondott fráter Leó látá Szent Ferencet ezennyire földtől felemelt , hogy nem illetheti vala ő lábait .
némikoron látta őt felemelt lenni fáknak tetejére .
némikoron látta őt ezennyi magasságra felvont lenni , hogy alig láthatja vala őt .
de mikoron boldog Szent Ferencnek illetheti vala lábát , megöleli vala , és megcsókolja vala ő lábait .
és ájtatos imádja vala mondván neki : Isten , légy kegyelmes énnekem , bűnösnek ez szentséges jámbornak érdeme miatt .
adjad te szentséges irgalmasságodat lelnem énnekem .
de mikoron ezennyi felemeltetést nézne , és őt nem illethetné , {65} magát Szent Ferencnek alatta leterjesztvén ájtatost imádságot , elsőhöz hasonlatost , tesz vala .
de ez szent atyának felemelkedései voltak Alverna nevű helyen és egyéb sok helyeken .
de Szent Ferenc ő sebeinek helyét hagyá csak fráter Leónak illetni , és fráter Leó mindennap különb  új ruhával kötözi vala az csodálatos vasszegeknek  sebének helyét vérnek megtartására és sérelemnek engedelmére .
mindennap megújítja vala tisztítván csütörtöktől megválván és péntektől mind napestig , kiben semegy nyugodalmat nem akar vala ő sebeinek vetni , hogy Krisztusnak  szerelméért keresztfának sérelmében , avagy kínjában igaz feszült Krisztussal függene .
de némikoron az tisztes sebekkel jegyzett kezeket akarván veté fráter Leónak szíve elébe , ki kéznek vetéséből fráter Leó azannyi ájtatosságát érzi vala ő szívében , nagyalig hogy meg nem hal vala gyakorta való szepegésekkel üdvösséges félelemre változtatván Krisztusnak dicséretére .
ámen etc .
{66} szent sebekről való csoda .
mennyi csodálatossággal legyenek az Szent Ferencnek szent sebei méltóak , tetszik az néminemű ismeretes csodában jelenségest mutatván néminemű  prédikáló frátereknek gyülekezetében .
mert vala az gyülekezésben néminemű prédikáló fráter , ki boldog Ferencet ekképpen gyűlöli vala ő jonhában , hogy sem írásban őt látnia , sem beszédben hallania , sem szívében hiheti vala szent sebeknek helyeivel ékesültnek lennie .
azért mikoron e mondott barát lakoznék hegyek elvől ez mondott konventben , kinek ebédlőházában megírták vala Szent Ferencet  szent sebeknek helyeivel , hitetlenséggel és gyűlölséggel indultatott .
az fráter elmene titkon ,  és az szent atyának szent sebei helyét késével elvakará úgy , hogy mindenestül fogván  semmi meg nem jelennék .
de másod napon , mikoron azon fráter ülne az asztalnál , néze Szent Ferencnek képére , és láta ott  az helyeken újabb sebeket , holott elvakarta vala , mint elesztébb voltak volna .
és  {67} megharagván gondolá , hogy elesztébb tökéletest nem vakarta volna el , és idejét várván , mikoron senki jelen nem volna , mert ki gonoszt művelkedik , világosságot utál , másodszor elmene , és Szent Ferencnek sebei helyét azannyiban vakará el , hogy az képnek alatta való meszeit is elrontá .
de harmadnapon , hogy mikoron azon fráter az asztalnál ülne , tekinte Szent Ferencnek képére , és íme látá az szent sebeknek helyét oly szépen és újan , hogy soha újabban meg nem jelentek vala , mint tehát .
tehát az fráter álnokságnak miatta megsötétesüle , és kegyetlenségnek miatta rezzeszteték , ő bűnéhez tőn harmad bűnt .
és mondá ő szívében : Istenre mondom , hogy én az sebeknek helyét úgy vakarom el , hogy soha továbbá meg nem jelennék .
és miképpen szokta vala várni idejét , ki időben embereknek szemei nem látnak , és elfeledvén , hogy Isten szemeinek mindenek nyilván vannak , és megjelenvén hirtelen haraggal vevé kését , és kivájá az képről sebeknek jegyeit .
festéket és meszet is kivájá .
de legottan mikoron kezde vájni , kezde  az vájásokból eleven vér kiszármazni , {68} és az vér hirtelen kibuzdulván megvéresíté az mondott fráternek orcáját és kezét és köntösét .
de az fráter megijedvén leesék , hogyhana meghalt volna .
de az szent sebekből ötlött vér fut vala az kőfalon , az nyavalyás miatt kiötletett .
azonközben ez mondott konventnek fráterei gyülekezének ez fekvőhöz , miképpen meg meghalthoz , és magukat gondolván annak gonoszságáról igen bánkódának .
még annak felette látván , hogy az vér szünetlen kifut vala az sebből , bedugák az sebnek helyét ruhával és gyapottal , az vér mégsem állathatik vala .
azért félvén , hogy ne azt köznépek eszükbe vennék , és hogy ebből leuzatot  és szidalmat ne vallanának , gondolának ájtatost azon Szent Ferenchez folyamnia , és az prior mind az konventbeliekkel magát levetkeztetvén Szent Ferencnek képe előtt magukat feddvén és könnyezésekkel kérék boldog Ferencet , hogy ez mondott fráternek vétkét irgalmazván megbocsátaná , és az vérnek folyását méltóltatnék megállatni .
és legottan azoknak alázatosságáért imádság {69} lőn meghallgattatott , és az vér továbbá ki nem futott , és mindentől tisztelendő szent sebek ő szépségükben megmaradának .
de ez mondott fráter tehát lőn ez Szent Ferencnek oly ájtatossá , hogy Alverna helyről való barátok is vallják lett lenni .
de az fráter ájtatosságért mene Alverna hegyére , és az megvéresült gyapotban vőn vele , és adá az barátoknak .
még annak felette jöve ájtatosságért szent Máriához , De Angelisről valóhoz , és Szent Ferencnek mindennemű helyét ájtatost nagy tisztességgel és siralommal meglátogatá .
mert valaholott Szent Ferencnek művelkedésében és marhájában lelhet vala , oly ájtatos könnyezésekkel sír vala , kik látják vala , azok is sírnak vala hozzája képest .
és ő mind ez megmondott csodákat Alvernában és Assisiba lakozó sok barátoknak előtte megmondta vala ő társai ott nem voltukban , mert netalántán ez felül mondottat alítanák ő szerzetének szemérmére .
még annak felette boldog Ferencnek érdeme miatt lőn oly ájtatos , {70} akképpen barátaihoz jókedvű , hogy miképpen őket valamikoron nem láthatja vala , azonképpen azután szerelemmel erősödvén őket tiszteli vala atyafiúi szerelemnek kívánatával Krisztusnak dicséretére .
ámen .
miképpen szólt Krisztus fráter Masseusszal , ez arról való .
mi atyánknak , Ferencnek ő szent társai bizony marhával szegények , de Istennel gazdagok , nem gazdagságukat aranyban , avagy ezüstben , de szorgalmassággal szorognak vala gazdagulni szent jószágokkal , kikkel szokott embernek jutnia bizony és örök gazdagságokra .
azért történék némi napon , hogy fráter Masseus , szent atyának  választott társai közül egy , mikoron egyéb társaival Istenről beszél vala , egyik közülük mondá , hogy vala neki Istennek barátja , ki bírja vala cselekedő életnek és isteni édes életnek nagy malasztját , és ezekkel vall vala mélységes alázatosságot , kivel magát nagy bűnösnek alítja vala , ki alázatosság őt {71} megszenteli vala , és megerősíti vala , és gyakorta isteni ajándékokban megnöveli vala , és mely jobb , soha őt bűnbe nem hagyja vala esni .
hogy ki csodálatosságokat fráter Masseus halla , és eszébe vevén azt lenni örök élő üdvösségnek kincsének , azannyiban gerjede meg ez mondott alázatosságnak szerelmében Istennek méltóságos jószágát öleléssel , hogy nagy buzgóságban orcáját mennybe felemelvén magát kötelezé erős fogadással , hogy ez világban akaratával többé nem vigadna , míglen az fényességes alázatosságot ő lelkében nem érezné lenni .
és ezt fogadván ez szent gondolatnak dolgában áll vala gyakorta cellájában berekesztvén , és Úristennek előtte mondhatlan fohászkodásokkal magát ösztövéríti vala , mert láttatik vala neki magát embernek mindenestül fogván méltót pokolnak lenni , ha az szentséges alázatosságban nem élt volna , miképpen az Istennek barátja , kit hallott vala teljesnek lenni jószágokkal .
mindennél kisebbnek alítja vala magát lenni , önnönbennete mindenestül fogván pokolnak lenni méltót {72} alítja vala .
és mikoron fráter Masseus ekképpen bánkódván sok napokon megmaradt volna , éhséggel , szomjúsággal és sok siralmasságokkal magát ösztövérítette volna , történék , hogy némi napon bemene erdőbe , és általmenvén az erdőn mondott ájtatosságért és erősen kibocsátván siralomnak üvöltését és könnyezéseket és fohászkodásokat , kérvén ez mondott jószágot Istentől neki adatni .
és mert Úristen jonhabeli töredelmeseket megvigaszt , és alázatosoknak szavait meghallja , lőn neki kétszer szózat mennyből , s mondván neki : fráter Masseus , ki Szentléleknek miatta áldott Krisztust megismered .
ki felele : én Uram .
és Úrjézus őhozzája : mit akarsz adnod ez szent malasztnak bírására ?
és fráter Masseus felele : Uram , én fejemnek szemét .
és mondá neki Úristen : akarom , hogy szemed legyen , és malasztod .
de fráter Masseus marada ez kívánatos alázatosságnak azannyi malasztjában és Istennek világosságában , hogy gyakorta vala vigasságban .
és gyakorta , mikoron imádkozik vala , tesz vala némi egyességes vigasságot .
és tompa szóval {73} teszi vala , miképpen galamb : ú ú ú .
és víg orcával isteni édességnek vígságában lakozik vala .
és ez alázatos fráter magát alítja vala lenni mindentől kisebbnek .
falernai szent elméjű fráter Jakab kérdé őt , mire az vigasságban a verset meg nem változtatja vala .
ki felelé nagy vigassággal , hogy mikoron egy állatban minden jószág leltetik , nem kell a verset megváltoztatni .
miképpen vitettetett volt Szent Klára éjjel Isten születete napján az egyházba .
Klára állatában és Úrjézus Krisztusnak nevében ájtatos megyen , mikoron nehezen beteglenék Szent Demjén egyházánál , egyebekkel nem mehet vala isteni szolgálatnak adására .
de jutván áldott Úrjézus Krisztus születete napjának ünnepére , kinek születete napjára az apácalányok szoktak vala misére menni és Urat venni , egy éjjel boldog Klára mind az ünnepre menvén önnönmaga az betegségben megnehezedvén megmarada , és vala nagy szomorúságban azért , hogy nem lehet vala társai közt ily ájtatos ünnepbe .
de Úrjézus Krisztus akará megvigasztalni ez ő hűséges lányát , tevé őt , lelkében jelest , isteni szolgálatok közt lenni Szent Ferencnek egyházában veternyén és misén .
{74} de mikoron ez lányok Szent Demjénből isteni szolgálat megtévén tértenek volna Szent Klárához , mondanák : vajha velünk jöhetsz vala , drágalátos Klára asszony , mely nagy vigaszságot mi vallánk ez üdvözítő Istennek  születete napján .
de az Klára asszony felele : én húgaim és én drágalátos lányaim , hálát adok Úrjézus Krisztusnak , mert ez éjnek minden tisztességére és nagyobbra és tisztesebbre és ájtatosabbra , melyet ti .
mert Úrjézus Krisztusnak tételme miatt és én boldog atyámnak , Ferencnek szerzése miatt benn voltam én atyámnak , Ferencnek szent egyházában , és testi füleimmel és lelkivel hallám mind az éneklést és az orgonálást .
még annak felette áldott testet vők ottan .
azért ezennyi malaszt nekem lévén örüljetek , és Jézus Krisztust mind szívetekkel dicsérjétek , mert ittegyel betegül fekvék , és nem tudom , hogy testemben -e , avagy testem kívül -e voltam mind ez isteni tisztességben .
miképpen felül mondám Szent Ferencnek Úrjézus Krisztusnak dicséretére .
miképpen keresztet csodálatost terjeszte ki kenyereknek .
ájtatos Szent Klára és keresztnek tanítványa és boldog Ferencnek {75} nemes palántája oly szentségű vala , hogy nemcsak püspökök és kardinálisok , de pápa is kívánatost kívánja vala hallani és látni .
és gyakorta pápa önképére meglátogatja vala őt .
azért némikoron úr pápa ment volna Szent Klárának monostorába , hogy őtőle , ki vala Szentléleknek titkosa , hallana mennyeket és isteni szép beszédeket , azért monnó léleknek üdvösségéről és isteni dicséretről  későig beszélvén .
azonközben Szent Klára szerzete kenyereket az asztalokra , minden apácának kíváná megtartani az Krisztus vikáriusától megáldatott kenyereket .
azért áldomás megvégezvén Szent Klára térdre lehajolván pápának előtte nagy tisztességgel kéré őt , hogy méltóltatna az asztalra tett kenyereket megáldania .
de az pápa felele : hűséges húgom , Klára , én akarom , hogy te áldjad meg az kenyereket , és tegyed áldott Krisztusnak keresztjét őrájuk , kinek megadott egészlen áldozott áldozást ajándékoztál .
de az Szent Klára felele : szentséges atyám , engedjed énnekem , mert észben volnék igen megpirítandó , hogy én , ki vagyok egy hitvány asszonyember , mernék tenni ily áldomást {76} Krisztusnak vikáriusa előtt .
és felele erre pápa , hogy vakmerőségnek ne vetessék , de annak felette ebből legyen érdemed .
teneked szent engedelmességnek miatta , hogy ez kenyerekre tegyed szent keresztnek jegyét , és áldjad meg őket Úrnak nevébe .
de az Szent Klára , miképpen engedelmességnek lánya , az kenyerekre keresztet tevén ájtatost megáldá .
legottan jelenék bizonnyal mind az kenyereken keresztnek csodálatos szépségű jegye , kikben sokan ettek vala nagy ájtatossággal , és többen csodáért továbbá megtartották vala .
annak felett pápa csodálkodván Krisztus lányától lett jószágos keresztről , először Krisztusnak hálát ada , annak utána boldog Klárát vigasságost megáldá .
lakozik vala ez mondott monostorban egy Ortolana nevű apáca , Szent Klárának anyja , és Ágnes asszony , Szent Klárának öccse .
egyéb sok szent apácákkal és Krisztusnak lányaival mind teljesek valának Szentlélekkel , kikhez Szent Ferenc sok betegeket küld vala szent keresztjének jegyével , kit mind jonhukkal tisztelnek vala .
valamennyien megjegyeztetnek vala , egészséggel térnek vala {77} meg Krisztusnak dicséretére .
ámen miképpen fráter Egyed vont ki némi mestert ő kétségéből .
az koron , kiben még él vala szent Egyed , vala némi nagy mester prédikátoroknak közötte , ki sok elmének miatta valla nagy kétség .
áldott Krisztus anyjának szüzességéről , mert láttatik vala neki lehetetlenségnek , hogy anya volna , és szűz .
demaga bizony hív , ő kétségéről bánkódik vala , és kívánkozik vala , hogy megszabadulhatna valamely világosult elméjű embertől ez ilynemű kétségtől .
és azért mikoron hallotta volna , hogy fráter Egyed volt volna igen megvilágosult ember Istentől , úgyhogy ő elméjének magasztatásában gyakorta elrűtetik vala , megvégzé ő szívében őhozzá menni pusztán ez mondott kétségtől megszabadulni ez isteni embernek miatta .
azért mikoron jutott volna őhozzá , de Szent Ferenc őneki jövését , jó gondolatát és kisálását annak előtte megtudá ő lelkében .
mielőtt valamit neki mondott volna , elöllelé őt Szent Ferenc , és tartván egy istápot kezében mondá neki : óh atyámfia prédikátor .
és üté {78} az földet , s mondá ezt szűz szülésének előtte .
és hol ütötte vala az istáppal az földet , az helyen legottan kelt vala egy szépségű liliom .
és másodszor ütvén az földet , mondá neki : óh atyámfia prédikátor szűz szülésében .
és az helyen ismét kele egy szép liliom virág .
harmadszor ütvén az földet , mondá neki : óh atyámfia prédikátor szűz szülésének utána .
és ott kele harmadik szépségű liliom .
és ez lévén elfuta az fráter Egyed .
de az prédikátor legottan megszabadula mindennemű kísértetétől mondott oly csodálatos és új hír látván .
és mikoron eszébe vette volna őt lenni fráter Egyednek , ezennyi ájtatosságot fogada őhozzá , hogy őt és az fráter Egyednek szerzetét csodálatost felmagasztatja vala Krisztusnak dicséretére .
ámen etc .
hogy alítsad orvságnak lenni felettébb való alamizsnákat , ez arról való .
ez beszédeket gyakorta mondja vala boldog Ferenc ő atyjafiainak .
nem voltam ragadozó alamizsnakeresésekben , és bennük élvén kellettségének felette mindenkoron kevesebbet vettem , mint énnekem kellett volna , hogy egyéb társaim ne csalatnának meg részében , mert ez {79} ellen tevének , orvság volna szerzetnek .
Krisztusnak boldog Ferencre látogatásáról , hogy őneki tanácsot adna barátoknak segedelmére etc .
mikoron az miniszter intené Szent Ferencet , hogy valamit engedne az barátoknak csak közönségben úgy , hogy ezennyi sokaság vallana valaminemű marhát , kire folyamnának , de boldog Ferenc imádságában hívá Krisztust , és ezen kérde tanácsot Krisztustól , ki legottan felele neki mondván : én minden marhát elveszek , jelenségesbelit és községbelit .
annak utána valamennyit nő ez szerzet , mindenkoron leszek kész éhségben megsegélnem , és mindaddig eléltetem az szerzetet , míglen énbennem bízik .
pénznek megutálásáról , és miképpen az barátot gyötré meg , ki őt illette vala .
Krisztusnak igaz barátja és követője , Szent Ferenc , mindez világit tökéletest megutála .
mindennek felette utál vala pénzt , és kínzi vala ő barátit beszéddel és példával eltávoztatni az pénzt , miképpen ördögöt .
azért ez bölcsesség adatott vala Szent Ferenctől frátereknek , hogy ganaj és pénz {80} szerelmének egy jutalmával mértékletnének .
de történék némi napon , hogy ez világi pap mene be porciunkulabeli szent Máriának egyházába ájtatosságnak kedvéért , és áldozásnak kedvéért vete egy pénzt az kereszt mellé .
az ember elmenvén egy  némi fráter parasztul kezébe vevé az pénzt , és veté egy ablakba .
de hogy megmondták volna fráter Ferencnek , az fráter látván vétkezetét folyamék bocsánatra , és földre leterjesztvén magát adá vereségre , feddje őtet Szent Ferenc .
és az mondott pénzről keményen feddé meg , és parancsolá neki , hogy az ablakból  felvegye az pénzt tulajdon szájával , és kivigye az sövénynek helye kívül , és őt vesse tulajdon szájával szamárnak ganajára .
de hogy az fráter az parancsolatot nehezen teljesíti vala meg , mindazt nézők és hallók betelének nagy félelemmel , és tehát inkább utálák meg az szamár ganajához hasonlott pénzt , hogynem az szamár szarát .
és új példákkal erősültetnek Szent Ferenctől az pénzt utálni .
azért pénzt ne szeressétek , mert csalárd .
etc .
{81} miképpen tanította az barátokat alamizsnáért menni .
mikoron kezdett vala boldog Ferenc vallani ezennyi barátokat , örvendezik vala őnekik nyájasságukról , és hogy Úristen ada neki társaságot , és azannyiban szereti vala , és tiszteli vala őket .
mond vala nekik , hogy ne mennének alamizsnáért .
és mikoron igen megfáradt volna , mert láttatik vala neki , hogy koldulni szégyellnének menni .
azért engede ő szemérmüknek , mindennap önnönmaga megy vala alamizsnáért .
és mikoron igen megfáradt volna , mert vala ez világban gyenge ember , és beteg természete szerint .
és nagy szenvedetéért és gyötrelméért inkább betegült vala meg gondolván magát , hogy ezennyi dolgot önnönmaga nem viselhetne , és hogy ők voltak volna erre hivatalosak , jóllehet szégyellik vala az koldulást tenni , mert csak nagyalig ismerik vala teljességgel .
sőt oly értelmesek sem valának , hogy csak azt mondják vala neki : mi is elmegyünk alamizsnáért .
mondá nekik : drágalátos atyámafiai és én fiacskáim , ne szégyelljétek {82} alamizsnáért meneteteket , mert Úristen miértünk magát szegénnyé tevé ez világban , kinek exemplumával választok magunknak hitvány szegénységnek életét .
mert ez minekünk  örökünk , kit Úrjézus Krisztus keresett , és hagyott minekünk , választottainak , és mindennek , kik ő példájával akarnak szentséges szegénységben akarnak élnie .
bizonnyal mondom nektek , hogy ez világnak sok bölcse közül és nemese közül fognak jönni ez gyülekezésbe , és nagy tisztességgel és malaszttal mennek alamizsnáért .
azért menjetek el bízván és víg elmével alamizsnáért Istennek áldomásával .
és inkább örömesben és vígabban kell mennetek alamizsnáért , mint az , ki egy pénzből száz pénzt ad .
mert azoknak adtok isteni szerelmet , kiktől kértek alamizsnát mondván : Istennek nevébe tegyetek alamizsnát nekünk , mert Istennek szerelméhez föld és menny hasonlatik .
de mert méglen kevesen valának az barátok , nem bocsáthatja vala őket ketten-ketten , mindenkit külön bocsátja vala kastellumokba és falvakba .
és {83} ez lévén mikoron megtértenek volna az alamizsnával , kiket leltenek vala , mindenik mutatja vala boldog Ferencnek , és egyik másiknak mondja vala : én nagyobb alamizsnát leltem , hogynem te .
és ezen igen megörüle boldog Szent Ferenc látván őket oly vígan és örülőket .
és attól fogván mindenik örömesben kér vala búcsút alamizsnáért menni Krisztusnak dicséretére .
ámen .
legyen .
miképpen feddje meg az barátokat , kik csináltak vala udvari asztalt .
mikoron jött volna frátereknek némi minisztere Szent Ferenchez Úr születetének ünnepét szolgálnia frátereknek lakóhelyére , és az barátok miniszternek kedvéért és az ünnepnek csinálának asztalokat némi kevéssé tisztesen és udvar szerint , az születettnek napján nemes és szép és fehér abroszokat tőnek az asztalokra és üvegpoharakat .
de Szent Ferenc ételre leszállván kamarájából látá az asztalokat magasan megvetni és oly udvar módra , tehát legottan titkon elmene , s vevé egynémi szegénynek kápsáját és botját , ki az napon oda jöve , és lassú {84} szóval kihívá társának egyiket , és kimene az ajtón .
de azonközben az barátok bejövének az asztalra .
de merthogy boldog Ferenc szerezte vala , hogy ne várnák , mikoron legottan el nem jön vala ételnek idején .
mikoron állt volna némi keveset , csörgete ajtó kül , és ő társa legottan megnyitá neki .
és jővén kápsáját hátára vetvén és botját kezében hozván mene az háznak ajtajára , holott az barátok esznek vala , miképpen zarándok és szegény , és üvöltvén mondá azt : Istennek szerelméért tegyetek alamizsnát ez szegény zarándoknak és betegnek .
de az miniszter és egyéb barátok legottan megismerék őt , és az szegénynek felele miniszter : atyámfia , mi is szegények vagyunk , mert sokan vagyunk , kell minekünk az alamizsna , kit vallunk .
de az Úrnak nevébe , kit nevezél , jöjj be az házba , s adunk az alamizsnákban , kiket Úristen adott nekünk .
és mikoron bement volna , és állna az barátoknak asztala előtt , az miniszter ada neki tálat , kiben eszik vala , és azonképpen a kenyérben is elvevén .
az asztalnál ülő barátoknak előtte alázatost leüle a tűz mellett , és fohászkodván {85} mondá az barátoknak : mikoron látám ez asztalt tisztesen és udvar módra szerzettet , gondolom , hogy ne legyen szerzetes szegényeknek asztala , kik mindennap mennek ajtóról ajtóra alamizsnáért .
mert , én drágalátosaim , inkább illik minekünk Krisztus alázatosságának és szegénységének példáját követnünk , hogynemmint egyéb szerzetnek , mert erre vagyunk hivatalosak , és járunk Úr előtt és emberek előtte .
azért ma láttatik énnekem , hogy üljek , miként kisded barát , mert Istennek jeles napja és egyéb szenteknek inkább tiszteltetik fogyatkozással és szegénységgel , ki miatt is az szentek nyertek mennyországot , hogynemmint tisztességgel és torkossággal , ki miatt lélek eltávozik mennyországtól .
és ebből szégyenkedének az barátok eszükbe vevén , hogy ő tiszta igazságot mondjon .
és némelyik közülük kezde erősen könnyezni eszükbe vevén , miképpen az földön ül vala , és oly erősen akará őket megfeddni és tisztesen tanítani .
de készleli vala az barátokat , hogy oly alázatos és tisztes asztalokat {86} vallanának , hogy innétlen világi emberek épültethetnének meg .
és ha valamely szegény barát jutandana , avagy bele jönne , ülhetne le az fráterektől , és ülhetne egyembe az barátokkal , nem hogy szegény az földön ülne , és az barát az magas asztalnál ülne .
azért legyen egyaránt ételetek , nem hogy egy szája kedvént egyék , s másiknak ne legyen mit az ellene enni etc .
miképpen ostiabeli úr síra barátoknak szegénységén .
hostiensisnek ura , ki lőn Gergely pápája , és mikoron jött volna Porciunkulába Szent Máriához , bemene frátereknek gyülekezetházába  sok vitézekkel és papdiákkal , hogy meglátná az barátoknak hálóházát .
és látván , hogy az barátok fekszenek vala az földön , és semmi nem vala alattuk , hanemcsak egy kevés pelyva , és némi szakadozott gyékények valának alattuk , és azok is semmire valának jók , és egy vánkosuk sem vala .
kezde mind előttük erősen könnyezni mondván : íme , holott alszanak az barátok , kedig mi szegények sok felettébb valóval élünk .
azért mi leszen minekünk , azért ő és mind egyebei lőnek {87} erősen megépültetettek .
és ottogyol egy asztalt sem látott vala , mert az barátok esznek vala az földön Istennek dicséretére .
arról , ki szégyelli vala alamizsnáért menetet etc .
Újburgundia nevű városnál vala egynémi nemes nembeli Mihály nevű fráter , ki szégyenségében semegyképpen nem akar vala menni alamizsnáért .
de történék , hogy boldog Ferenc jöve oda , és megvádoltatott vala neki .
kit boldog Ferenc igen erősen megfeddvén parancsolá neki engedelmességnek miatta , hogy csak ingalja ruhájában mezítelen menne el alamizsnáért néminemű egy mérföldhöz közel való városba , ki alázatost engedvén mene alamizsnáért mezítelen , minden szeméremség elhagyván mene .
kenyérben és egyebekben eleget lele , és hazájába tisztesen tére .
és tehát azannyi malasztot és vigasságot vőn , hogy egyebet semmit nem akar vala tenni mind ő életében , hanemcsak alamizsnáért menni Krisztusnak dicséretére .
ámen miképpen ment vala ki buzgósággal némi szegényhez , ki megy vala alamizsnával .
és egyéb időkoron lakozik vala Szent Ferenc Szent Máriánál , {88} jön vala némi szegény nagy sebességgel Porciunkulából megtérvén Assisiból alamizsnával , és megy vala nagy felszóval Istent dicsérvén nagy vigassággal .
és hogy megközelítette volna Szent Máriának egyházát , meghallá őt Szent Ferenc , ki legottan nagy buzgósággal és örömmel mene hozzá , és elöllelé őt az úton nagy vigassággal megcsókolván vállát , aholott az kenyeret viseli vala alamizsnával .
és vevé ő válláról az kenyeret , és ekképpen vivé őt frátereknek házába , és mondá az fráterek előtte : akarom , hogy én atyámfiai vígan és örülvén elmenjenek , és megtérjenek alamizsnával Krisztusnak dicséretére .
ámen .
mire kisded barátnak mondatnak .
néha boldog Ferenc mondá : szerzet és élet kisebb frátereké .
néminemű kis csorda , kit Istennek fia ez utolsó időben követte ő mennyei atyjának mondván : páter , atyám , akarnám , hogy tennél és adnál énnekem egy új és alázatos népet ez utolsó időben , ki volna alázatosságban {89} és szegénységben mindentől különb azoktól , kik elmúltanak , és elégednék meg önnönmagamon .
és mondá atya ő szerető fiának : én fiam , meglőn , akit követél .
azért mondja vala boldog Ferenc , hogy arra akarta Úristen , és megjelentette neki , hogy hívtatnának kisebb barátoknak , mert ez szegény nép és alázatos , kit Istennek fia kére ő atyjától , ki népről Istennek fia önmaga monda evangéliumban : ne féljetek , kisded csordák , mert kelleték ti atyátoknak adnia országát nektek .
ismét ha mit én kisdedeimből valónak tettetek , nekem tettetek .
és minden lelki szegényekről mondá azt .
demaga jelennen mondá kisebb barátok szerzetének , miképpen megírtata Venturának egyházában .
azért miképpen megjelenék boldog Ferencnek , hogy ez szerzetnek kellene hívtatni kisebb barátoknak szerzetének , miképpen megírtata első regulájában , mert vive    {90} harmad Ince úr pápának elébe , ki őt bizonyítá , és annak utána engedé , és ítélőhelyen mindennek meghirdetteté .
és azonképpen a köszönetet ,  melyet az frátereknek kell vala mondaniuk , Úr neki megjelenté , miképpen megírtata testamentumában mondván : Úr nekem megjelenté , miképpen kellene mondanom köszönetet .
Úr adjon neked békességet .
azért az szerzetnek kezdetében , mikoron megy vala némi fráterrel , ki vala ez első tizenkettőnek egyik , az fráter köszön vala azon embernek és férfiúnak , úton valónak és mezőben valónak mondván nekik : Isten adjon békességet .
és az emberek méglen nem hallottak vala lenni valakitől ilyen köszönetet , és azon igen csodálnak vala .
sőt nékik nagy haraggal mondanak vala nekik : mit akar neki ez ilynemű köszönésetek .
úgyhogy az fráter kezde szégyengeni , és mondá boldog Ferencnek : hagyj engemet egyéb köszönetet mondanom .
és mondá boldog Ferenc : hadd szóljanak , mert elkezdik {91} méglen azokat , kik istene .
és ne szégyenkedjél ebből , mert méglen ez köszönetből ez világnak fejedelmei és nemesei tesznek tisztességet neked és egyéb barátoknak .
azért nem igen nagy , ha Úristen akart vallani egy új népet mindazokból , kik elmúltanak egyességest és válaszost életben és beszédekben .
ki elégednék meg csak azon felséges dicsőséges Krisztuson ?
miképpen evék szőlőt beteggel .
némi időben , mikoron boldog Ferenc volt volna Assisi mellett Rivo Torto nevű városnál , némi lelki fráter és agg az szerzetben vala beteg és erőtelen igen , kit nézvén Szent Ferenc kegyességgel indultatván őrá .
de mert akkoron egész barátok és betegek nagy vigassággal élnek vala , szegénységet bőségért szenvednek vala .
és ő betegségükben nem élnek vala , orvosságokkal sem keresik vala , de inkább kik valának ő testük ellene , örömesebben keresik vala .
{92} mondá önbennete boldog Ferenc : ha az fráter holval reg érett szőlőt ennék , hiszem , hogy használna neki .
és miképpen gondola , akképpen tőn .
egy némi napon felkele igen reggel , titkon hívá az frátert vele , és vivé őt egy némi szőlőbe , kiben valának jó ennivaló szőlők .
és leülvén az szőlővessző mellett a fráterrel kezde enni az szőlőben , hogy önnönmaga ne szégyellne étet az fráter .
és azok évén az fráter megszabadula , és Úristent egyetemben dicsérék .
azért az fráter mind ő életében megemlékezék az irgalmasságának és kegyelmességének dolgáról , kit Szent Ferenc mutatott , és tett neki , és mert nagy ájtatossággal és könnyezésnek ötlésével ezt gyakorta az fráterek közt mondja vala .
ámen .
miképpen mutatta magát mezítelen , és társát , hogy megruházna néminemű vén asszonyt .
mikoron boldog Ferenc lakozik vala téli időn Celanum nevű városban , és mikoron volt volna boldog Ferencnek palást módra való egy  .
{93} semmi igazabb ezeknél , mert parancsolatnak hatalma , mert vakmerő parancsolónál semmi egyéb , mint kergetegnek kezében tőr .
azért mi utálatosabb , mint engedelmességnek szerzetes feledője és utálója ?
az békességnek tételéről , mikort az barátok vallanak vala háborút .
bizonyítja vala ez kisebb barátokat ez utolsó időben , Úristentől hogy bűnöknek homályosságáról megoldván világosságnak példáit mutatnák , mondja vala magát beteltnek lenni édességes szagokkal , és drágalátos kenettel megkent lenni , mikoron hallja vala szent frátereknek nagy dolgait , kik ez világot miá eloszlottak vala .
de történék némi időn egy némi fráternek , Ciprus szigetebeli nemes embernek előtte más fráter ellen bosszúságnak beszédével vetélkedni , mikoron látná ő barátját valamennyi megháborultnak lenni .
legottan önnön  gerjedetének bosszúságára vőn vele szamárganajt , és őt bocsátá tulajdon szájába fogaival megrágni mondván magának : ganajt rágjon az nyelv , ki én atyámfia ellen haragnak mérgét öntötte .
{94} de akképpen nézi vala , az csodától ijedt igen megépülteték , és tehát elmene , s magát és mind ő dolgait az fráterek akaratának megmondá .
és ezeket mind az fráterek ekképpen tartják vala szerelemből , hogy ha valamelyik valamikoron másiknak mondta volna bosszúságnak , avagy vereségnek beszédét , legottan földre leterjeszkedik vala , és az bántatott fráternek lábait megapolja vala , és alázatost bocsánatot kér vala .
örül vala szent atya ezekben , mikoron hallja vala ő fiait önnönbennete szentségnek példáját vezérelni , és áldomásokkal mennyvétellel az méltó barátokat gyűjté , kik beszéddel és művelkedéssel bűnösöket Krisztusnak szerelmére készlelnének .
mert lelkeknek mennyében , ki mennyel vala , ő tökéletest betelt .
akarja vala ő fiait vallatni hasonlatos bizonysággal neki .
miképpen Krisztus panaszolt hálátlan barátokról .
néha Úrjézus Krisztus mondá fráter Leónak , boldog Ferenc társának : fráter Leó , én sírok az barátokról .
kinek felele fráter Leó : miért Uram ?
és őhozzá Úristen : háromért .
mert nem ismerik én jótétemet , kiket oly szaporán és bőségest adok nekik , miként tudod .
mert nem hintenek , {95} sem aratnak .
és mert mind napestig morognak , és hiúan vannak , és mert gyakorta magukat  haragra izgatják , és szerelemre nem térnek , és bosszúságokat engedelmest nem szenvednek , kiket vesznek .
miképpen felelt írásról prédikátoroknak szerzete közül való néminemű doktornak .
Szent Ferenc Sienánál lakoztában jön hozzá némi prédikátoroknak szerzetebeli doktor , ki bizonnyal vala igen lelki alázatos .
és mikoron ő boldog Ferenccel Istennek beszédéről valamennyit beszéltek volna , kérdé őt ez mondott mester Ezékielnek beszédéről .
ha meg nem kiáltandod kegyetlennek ő kegyetlenségét , ő lelkét te kezedből keresem meg .
és mondá az atya : sokat ismerek lenni halálos bűnben , kiknek nem hirdetem meg ő kegyetlenségüket .
kinek boldog Ferenc mondá magát alázatost lenni semmi tudónak , és azért inkább illik vala neki őtőle tanulni , hogynemmint Szentírásra felelni .
tehát az alázatos mester , atyámfia , jóllehet valamely bölcsektől ez beszédnek magyarázatát hallottam {96} vala , demaga örömest veszem ezen te ítéletedet .
azért mondá boldog Ferenc : ha ez beszédet közönségest kell értenem , én ekképpen veszem őt , hogy Isten szolgájának ekképpen életben és szentségben önbennete fényleni , hogy ő szent nyájasságának világosságával minden kegyetleneket megszidalmazzon .
ekképpen mondok : ő életének fényessége és ő hírének szaga inkább meghirdeti mindennek ő gonoszságait .
azonképpen megálla az doktor , s mondá Szent Ferenc társainak : atyámfiai , ez embernek bölcsességes Szentírása tisztasággal és isteni édességgel fénylik olyatén , mint égben repülő keselyű , de mi tudományunk széllel jár földön etc .
hogy sepri vala alázatost a szentegyházakat .
némi időben , mikoron lakozik vala Angelis nevű helyről való Szent Máriánál , és méglen kevesen valának az barátok , megy vala Szent Ferenc Assisinak körül való falvakra és egyházakra hirdetvén és prédikálván népeknek , hogy tartanának penitenciát .
és vele visel vala seprőket szemetes {97} egyházakat megseperni , mert bánja vala , mikoron valamely egyházat nem lel vala oly tisztán , mint ő akarja vala .
és azért mindenkoron prédikáció megvégezvén összegyűjti vala mind az papokat , kik az helyen valának .
és távol igen prédikál vala nekik lelküknek üdvösségéről , hogy ne hallattatnék világiaktól , hogy lennének gyorsak tiszta egyházat tartani , és mindazokat , kik tartanának isteni szolgálatnak szolgálatára .
ámen .
elég legyen effélében .
az parasztról , ki Szent Ferencet lelte vala egyház seprette .
de mikoron jött volna Szent Ferenc Assisi városának egy falujának szent egyházába , kezdé őt alázatost megseperni és megtisztítania .
és legottan őróla kimene az hír mind az faluszerte , mert láttatik vala örömest az emberektől , és hallgattatik vala .
de hogy hallotta vala némi csodálatos alázatosságú János nevű paraszt , ki szánt vala ő mezeiben , legottan mene őhozzá szent egyházat alázatost és ájtatost seperni .
mondá boldog Ferencnek : fráter , adjad énnekem az seprőt , {98} mert akarlak téged segíteni .
és vevén az seprűt ő kezéből megsepré , akit meg nem sepert vala .
és ott ülőkkel egyembe mondá boldog Ferencnek : fráter , sok annak ideje , hogy akartam Istennek szolgálnom .
és annak utána inkább , hogy hallék terólad és barátaidról hírt , de nem tudom valék , miképpen tehozzád juthassak .
azért immár mióta kelleték Úrnak , hogy téged látnálak , akarom tenni , valami neked kelletendik .
Szent Ferenc gondolván ő buzgóságát igen örvendezék Istenben , mert tehát kevés barátai valának , és láttatik vala neki , hogy alázatosságáért és tisztaságáért kellene lenni jó fráternek .
de mondá neki : atyámfia , ha akarsz mi életünkbeli lenned , és társaságunkbeli , kell , hogy tulajdonítsad magadat mindenneműtől , kiket leuzat nélkül hagyhatsz vallanod , és azokat adjad szegényeknek , szent evangéliumnak tanácsa szerint , hogy azont mindazon én atyámfiai is tették , kik tehették .
ki hallván legottan elmene az mezőre , holott az ökröket hagyta vala , és megoldá őket , és vivé egyiket Szent Ferenchez mondván neki : fráter , ezennyi ideiglen szolgáltam én atyámnak és mindennel én házamból .
és jóllehet legyen kisded ez én örökségemnek {99} része , akarom ez ökröt én részemre venni , és őt adni szegénynek , miképpen jobban láttatik teneked .
de látván azt ő rokonai és ő atyjafiai , kik méglen valának kisdedek , hogy el akarja vala hagyni őket , mind ő házából kezdének oly erősen könnyezni és oly bánatos szavakat kibocsátani siralommal , hogy Szent Ferenc indultaték kegyességre , mert nagy szolgálat sokaság és erőtelen vala .
és mondá azokhoz boldog Ferenc : menjetek el , és csináljatok mindennek eledelt minekünk , és együnk .
mert titeket igen megvigasztallak , azért ne bánkódjatok .
de azok legottan szerzének , és egyembe nagy vigassággal evének .
de az étel után mondá nekik Szent Ferenc : ez ti fiatok akar szolgálni Istennek , és ezen nem kell bánkódnotok , de inkább kell vigadnotok , mert tinektek nemcsak Isten , de ez világ is alíttatik nagy tisztességnek , és vettetik léleknek és testnek nagy használatára .
mert mi testünkből tiszteltetik Isten , és mind ti atyádfiai lesznek mi barátaink és fiaink .
és mert Istennek teremtettje , {100} s akar teremtőnek szolgálni .
ki neki szolgál , vele országol .
nem tehetségem , és nem merem nektek megadni .
de hogy őróla valljatok vigaszságot , akarom , hogy ő megmentse magát ez ökörtől , és adja nektek , miként szegényeknek , jóllehet evangélium mondéka szerint kellene egyéb szegényeknek adni .
és mind megörülének boldog Ferencnek beszédéről .
az ökrön igen örülének , ki megadatott vala nekik , mert valának igen szegények .
és boldog Ferencnek igen kell vala önbennete és egyebekben tiszta és szent alázatosság .
legottan hogy felöltözteté őt szerzetnek ruhájába , viseli vala őt vele társaként .
de vala az ezennyi alázatosságú , hogy mindenre hiszi vala magát tartani , kiket Szent Ferenc tesz vala .
azért mikoron boldog Ferenc áll vala valamely egyházban , avagy helyben imádkozni , és és akarja vala látni őt , hogy minden művelkedésében és dolgaiban magát mindenestül fogván hozzá hasonlaná .
úgyhogy ha boldog Ferenc térdre lehajolna , avagy kezét mennybe felemelné , avagy kedig hagyapna , avagy hurutna , avagy fohászkodna , és ő mindazokat teszi vala .
de mikoron ezt eszébe vette volna , boldog Ferenc {101} kezdé őt ez ilynemű alázatosságról nagy örömmel feddnie .
kinek az felele : atyámfia , én fogadám mindazt tennem , kiket te teszel , azért kell enmagamat mindenben neked hasonlanom .
és ezen csodálkodik vala , és örül vala boldog Ferenc látván őt ezennyi tisztaságban és alázatosságban .
de ő annak utána kezde mindennemű jószágokban és jó erkölcsökben azannyira használnia , hogy boldog Ferenc és egyéb társai őneki használatáról mind igen csodálnak vala .
és kevés idő után meghala ez szent akaratban és jószágoknak tökéletében .
azért annak utána boldog Ferenc elméjének és testének vigasságával ő barátai közt ő  nyájasságát jelenti vala őt nevezvén nem barát Jánosnak lenni , de Szent Jánosnak .
hogy kínzá önmagát poklossal egy tálból évén .
de tért vala boldog Ferenc Szent Máriának egyházához .
lelt vala ott egy alázatos frátert , kinek vala Jakab neve , némi sebhedt poklossal .
de neki ajánlotta vala boldog Ferenc őt és mind egyebeket , mert vala őnekik , miképpen orvosuk .
és örömest illeti vala , {102} és vigasztalja vala sebeit őnekik , mert tehát az barátok lakoznak vala poklosok ispotályában .
mondá boldog Ferenc fráter Jakabnak : hogyhana őt megfeddvén te úgy vezessed atyádfiait , mert sem teérted , sem őértük tisztes , jóllehet akarná , hogy szolgált volna nekik .
demaga nem akarja vala , hogy őket az ispotály kívül vinné , kik valának igen sebesek , mert emberek ilyeténeket szoktak vala igen utálni .
és az fráter Jakab vala oly alázatos , jár vala ővelük az ispotályból Szent Máriához , miképpen ő barátaival , de az poklosokat hívja vala keresztyéneknek .
és ezeket mondván boldog Ferenc legottan megfeddé magát , és hivén önnönmagát poklosnak lenni , szégyenkedik vala az fegyelemért , kit tett vala az fráternek Jakabnak nem akarván eleget tenni Istennek és az poklosnak .
és mondá ő bűnét cattanibeli fráter Péternek , ki vala akkor közönséges miniszter .
és mondá : akarom , hogy erősíts {103} énnekem penitenciát , melyet választottam tenni ez fogyatkozásért , és énnekem semegyképpen ellenem ne merj mondanod .
ki felele : atyámfia , tedd azt , ami neked kell .
mert fráter Péter azannyiban tiszteli vala , és féli vala őt , hogy nem mer vala neki ellene mondani , jóllehet gyakorta tőle gyötrettetne .
tehát mondá boldog Ferenc : ez legyen én penitenciám , hogy az poklossal egyek egy tálban .
azért mikoron ülne az asztalnál boldog Ferenc az poklossal , és egyéb atyjafiai tettek vala egy tálat Szent Ferenc közt és az poklos közt .
de az poklos vala mindenestül fogván megsebhedt és igen utálatos , mert vala béna ujjai neki , és véresek valának , kikkel kiveszi vala az tálból étket .
úgyhogy mikoron ujjait veti vala , az ujjnak vére is evvel az tálba fut vala .
és látván ezt egyéb barátok igen megszomorodván , de semmit nem mernek vala mondani szent atyának félelméért és tisztességéért , ki ez vallást látta , azon megírta azt .
ámen .
az négy privilégiumokról , kiket boldog Ferenc nyert Úristentől .
{104} boldog Ferenc mond vala négyet nyert lenni Úristentől , kik neki voltak megüzentetettek angyalnak miatta .
tudnimélt hogy kisded frátereknek szerzete is esi , nem fogyatkoznak meg ítéletnapiglan , és hogy senki ez szerzetnek miatta bölcsességéből soká nem élhet , és semegy gonosz ez szerzetben gonoszul élvén nem lakhatik soká benne .
és hogy valaki mind ő jonhával szeretné ez szerzetet , légy , mely igen bűnös legyen , demaga irgalmaz neki Isten .
ámen .
miképpen tanította az barátokat tolvajoknak lelkét megnyerni alázatosságnak miatta .
frátereknek némi cinteremében szent koporsóknak vára felett némikoron jönnek vala tolvajok kenyérért , kik lakoznak vala erdőben , és onnat menő embereket megtolvajolnak vala .
s némely barátok mondanak vala , hogy nem jó volna nekik alamizsnát adni , de némelyek adnak vala könyörületből intvén őket penitenciára .
azonközben boldog Ferenc juta az helyre , kit az barátok megkérdének , ha volna jó nekik alamizsnát {105} adni .
és mondá nekik boldog Ferenc : ha ugyan teendetek , miként mondék nektek , bízom Istenben , hogy megnyeritek őnekik lelküket .
azért menjetek el , és keressetek jó kenyeret és jó bort , és vigyétek az erdőbe nekik , holott lakoznak .
és üvöltsetek mondván : atyámfiai tolvajok , jöjjetek hozzánk , mert barátok vagyunk , és hoztunk nektek jó kenyeret és bort .
ők legottan eljönnek .
de ti az földre terítsétek az abroszt , és rá tegyétek a kenyeret és az bort .
vígan és alázatost szolgáljatok nekik , míglen esznek .
de étel után mondjátok Úrnak beszédében , és végesleg kérjétek őtőlük ez első kérést , hogy fogadják nektek , hogy nem vernek valakit meg , sem nem  tesznek gonoszt valakinek ez személyében .
de ha egyembe mindent kérendtek , nem hallgatnak meg titeket .
és ők e ti alázatosságotokért és békességetekért legottan fogadják tinektek .
másodszor ő  jó fogadásukért , avagy ígéretükért vigyetek nekik tyúkmonyt és sajtot borral és kenyérrel , és szolgáljatok nekik , míglen esznek , {106} és étel után mondjátok nekik : mit álltok itt mindennap éhhel halván és ezennyi bosszúságot szenvedvén , és mire tesztek akarattal és művelkedéssel ezennyi gonoszt , kikért elvesztitek lelketeket ?
azért én drágalátos atyámfiai , forduljatok Úristenhez , mert jobb Úrnak szolgálnotok , és ő ez világban ad tinektek testi szükségetekről való segedelmet , és végesleg üdvözíti lelketeket .
tehát Úristen nekik ihel , hogy tinektek alázatosságotokért és szerelmetekért , melyet nekik mutattok , megfordulnak .
és azonképpen tőnek az barátok , miképpen Szent Ferenc mondott vala nekik .
és az tolvajok Istennek malasztja miatt és irgalmassága miatt meghallgaták igéről igére mindazokat , kiket az barátok kértenek vala őtőlük alázatost .
sőt az barátoknak alázatosságáért és szolgálatáért kezdének őhozzájuk is alázatost nekik szolgálni az barátoknak vivén ő vállukon fát az klastromiglan , és annak utána nékik őközülük szerzetbe menének , nékik kediglen meggyónák bűnüket , és bűnükről tartának penitenciát , és ígérék magukat {107} élni kezük munkája után az barátoknak , és soha ilyetént nem tenni .
mikoron boldog Ferenc feddé meg az barátokat , kik akarnak vala tudománynak útján járni , és nem alázatosságnak .
mikoron boldog Ferenc volna kisséges káptalanban porciunkulabeli Szent Máriánál , ki mondatik bőrkáptalannak , mert ott nem valának lakóhelyek , hanemcsak bőrben csináltak .
és voltanak ötezren , és sok bölcs barátok és tanultak valának köztük , menének Hostiensisnek urához , ki vala ottan közel , és mondának neki : uram , akarjuk , hogy unszoljad fráter Ferencet , hogy kövesse barátoknak bölcseit , és hagyja magát közösleg őtőlük vezéreltettetni .
és vetik vala Szent Benedeknek regulái szerzetét Ágostonnak , Bernátnak , kik tanítanak ekképpen és ekképpen szerrel élnie .
ki kardinális mikoron mindezt megmondta volna Szent Ferencnek ,  intésnek szokása szerint boldog Ferenc semmit nem felele neki , de fogá őt kézen , és vivé őt az barátokhoz káptalanbeliekhez .
és Szentléleknek buzgóságában {108} én atyjafiai , én atyámfiai , Úristen híva engemet alázatosságnak és együgyűségnek útján , és ez utat mutatá énnekem bizonnyal értem és azokért , kik akarnak énnekem hinnie és engemet követnie .
és azért nem akarom , hogy valamely szerzetet énnekem nevezzetek , sem Szent Benedekét , sem Szent Ágostonét , sem Szent Bernátét , sem valamelyet egyebet , és életnek útját és semelyet .
és mondá Úristen énnekem , hogy nem akarná , hogy ez világban lennék egy balgatag olasz , és nem akara minket viselni az egyéb úton , mint ezen .
de igaz tanúság és bölcsességnek miatta Úr titeket megszidalmaz , és én bízom Istenben , hogy még titeket kínoz Isten ördögöknek miatta .
és megtértek ti állásotokra nagy szidalmazásokkal , akár akarjátok , s akár ne .
tehát az kardinális igen megijede , és semmit nem felele .
és mind az barátok igen félemlének .
ámen etc .
miképpen méglen ez mondott tudomány leszen romlásnak ügyéért .
boldog atya igen bánkódik vala , ha imádságnak jószágáról feledvén kerestetne fuvalkodott tudomány {109} jelennen , ha valaki az hivatalban nem lakoznék , kibe hívattatott volna előtől fogván .
de mert mondja vala : én atyámfiai , ki tudománynak kidességével vezettetnek , töredelemnek napján lelik hiúan kezüket .
azért akarnám inkább erősíteni őket jószágukban , hogy mikoron töredelemnek ideje eljutandana , velük volna Uruk töredelmességükben .
és mert jövendő töredelmesség , ki könyvek semmire jók nem lesznek , és ablakokba és rejtekhelyre vettetnek .
nem azt mondja vala , mert Szentírásnak olvasása neki nem kellene , de tanúságnak  felettébb való gondjáról vonna mindent .
akarja vala őket inkább szerelemmel jóknak lenni , hogynemmint tudománynak kidességével kevélyeknek lenni .
és hirdeti vala jövendő időket nem messze lenni , kikben tudja vala ez fuvalkodott tudományt , hogy kellene töredelem esésének lenni , azért társainak némelyikét prédikálásoknak tanúságával igen igyekeztette .
Szent Ferenc halála után megjelenék neki , megfeddé , és megtiltá .
parancsolá {110} annak , hogy tanulna járni alázatosságnak és együgyűségnek útján .
ámen etc .
eleve megmondá szerzetnek jövendő töredelmét és jó barátoknak kísértetét .
mondja vala boldog Ferenc , hogy jön még az idő , hogy ez frátereknek gonosz példájával Istennek szerető szerzete megszidalmaztatik úgy , hogy szégyelli kimentét jelennen .
de ki akkoron szerzet fogadni jövendenének , csak Szentléleknek művelkedete miatt vezettetnek , vér és test semminemű szeplőt őbennük nem jegyeznek , és lesznek Úristentől áldottak .
és jóllehet őbennük nem voltak volna érdemes művelkedetek , demaga szerelem meghűlvén , ki tett gyakorta szenteket művelkedettetni , vannak nekik nagy jövendő kísértetek .
és kik az időben voltak volna leltek , lesznek bizonyultatottak , miképpen első jó népek .
de óh azoknak , kik csak reménységben és nyájasságnak jelenetében szerzetest maguknak örülnek , és ő tudományukban és bölcsességükben bíztanak , leendenek leltetettek hiúan , azaz úgy , hogy jószágos művelkedésekben magukat nem cselekedtették volna {111} keresztnek útjában és penitenciának , evangéliumnak tiszta tartásában , kiket esből tartoznak tisztán és parasztul tartani .
de ezek nem állnak erősen kísérteteknek ellene , kik választottaknak kísértetre Istentől bocsáttattatnak .
de kik leendenek kísértettek , veszik életnek koronáját , kire őket izgatja gonoszoknak gonoszság .
ezek az beszédek , kiket monda boldog Ferenc fráter Konrádnak .
ez alá írt beszédeket fráter Leó , boldog Ferencnek társa és konfesszora gyóntatója írá offidabeli fráter Konrádnak mondván magát vallott lenni boldog Ferencnek szájából .
fráter Konrád lakozik vala közel Assisihoz Szent Demjénnél , Szent Ferenc lakozik vala Szent Máriánál De Angelis .
imádságban felemelvén kezét mennybe és kiált vala Krisztushoz , hogy vallana irgalmasságot népről , ily sok töredelmességről , kiknek kellene eljutni .
és mondá neki Isten : Ferenc , ha akarod , hogy valljak irgalmasságot csak keresztyén népről , de te tegyed ezt énnekem , {112} hogy te szerzeted maradjon azon állatban , kiben vettetett , mert nem marad több nép mind ez világban .
és én teneked fogadom , hogy te szerelmedért és te szerzetednek szerelméért nem bocsátom ez világot jutnia töredelmességre .
de mondom neked , hogy őnekik kell térniük ez útról , kiben vetettem őket .
és  indítanak engemet azannyi haragra , hogy én feltámadok őellenük , és hívok ördögöket , és adok minden hatalmat nekik , melyet akarandanak .
és ők azannyi leuzatot vetnek őköztük és világ közt , hogy senki nem leszen , ki hordozhatná te szerzetedet hanemcsak erdőkön .
és mikoron ez világ elveszti te szerzetednek hitét , nem marad továbbá világosság , mert vetem őket ez világnak világosságára .
és mondá boldog Ferenc : mivel élnek én atyámfiai az erdőben ?
mondá Krisztus : én éltetem őket , miképpen Izraelnek fiait kietlenben éltetém mannával , mert ezek olyaténok lesznek , és oly jók , és tehát megtérnek első állatukra .
{113} és azt mondják vala sok barátok , kik minden incselkedésüket és mind szorgalmatosságukat vetették külső tudomány keresetére elhagyván alázatosságnak és szent imádságnak útját elmében és testben bujdosván , kik mikoron népnek prédikálandanak , és innétlen ismerendenek épültetni avagy egyebeket penitenciára fordítani , felfuvalkodnak , és felmagasztatnak egyebeknek művelkedéséből és gyümölcséből .
demaga inkább kárhozatukra és ítéletükre prédikálnának , semmit magának művelkedőnek bizonyság szerint tettenek , hanemcsak miképpen egyebeknek szerszámával , kiknek miatta Isten művelkedik , ennek bizony gyümölcsét is kereste , miért kiket hisznek ő prédikációjukért és tudományukért fordulni penitenciára .
Úristen szent alázatos szegényeknek és együgyű barátoknak imádsága miatt és könnyezésével építi , és fordítja , jóllehet az szent barátok hogy azt inkább nem tudják , mert ekképpen vagyon Istennek akarata , hogy azt ne tudják , hogy innét ne kevélykedjenek .
ezek az én atyámfiai , {114} kerek asztalnak vitézei , kik bujdosnak kietlenben és távol való helyekben , hogy kedveletesebben örüljenek imádságnak , és ő épülésükben egyebeknek bűneit megsírván , élvén együgyűen és nyájaskodván alázatost , kiknek tudománya Istentől megismertetik , és némikoron barátoktól és emberektől ismeretlenültetik , és ismeretlen , azoknak lelkei angyaloktól Úristennek adattatnak .
tehát Úristen megmutatja őnekik ő művelkedésüknek gyümölcsét és jutalmát , tudnimélt lelkeket , kik ő példájukkal és imádságukkal és könnyezésükkel üdvözültenek .
és mond őnekik : én szerető fiaim , íme ennyi és ilyetén lelkek üdvözültenek ti könnyes imádságotokkal és példátokkal .
és kevesen voltatok hívek .
sokak felett titeket helyheztetlek , de nékik művelkedtenek prédikálásban és társaival .
én ti érdemetekkel üdvösségnek gyümölcsét művelkedtem , és azért fogadjátok ti művelkedéseteknek jutalmát és gyümölcsét , kik örök országot , melyet alázatos {115} imádságotoknak és együgyűségeteknek és siralmatoknak miatta erővel ragadtatok .
és ekképpen viselik ő kévéjüket és ő alázatosságának és szent együgyűségének gyümölcsét és érdemét .
bemennek Úristennek örömébe vigadván és örülvén .
de azok , kik nem gondoltanak egyébre , hanemcsak tudományra , és egyebeknek üdvösségnek útját mutatni semmit önnönértük művelkedvén , Krisztusnak ítélőszéke előtt állnak mezítelen és hiúan , és csak szeméremségnek veszélyét és bánatnak kévéit viselvén .
tehát szent alázatosságnak és szent együgyűségnek és imádságnak és szegénységnek jószága , ki mi hivatalunk , felmagasztattatik , és örültettetik , és nagyobbultatik minden örömmel .
ők ő tudományuknak szelével megrágalmazták életüket ő bölcsességüknek különb-különb beszédeivel mondván az bizonyságot lenni hamisságnak .
és miképpen vakok , azokat , kik jártanak bizonyságban , keményen követték .
tehát öneszmélésüknek tévelygése és hamissága , kiken jártak , kiket bizonyságnak lenni prédikáltanak , {116} bánatban és veszélyben megvégeztetnek , és szeméremségben , és ők ő sötétséges művelkedésükkel külső sötétségekben sötétségnek lelkével elmerültetnek .
azért gyakorta mondá boldog Ferenc az beszédről : míglen meddő szül sok gyermekeket , kinek vala sok fiai megbetegült , meddő mondatik jó szerzetesnek , együgyű , alázatos , szegény és utálatos , hitvány és elvetett , ki szent imádságokkal és jószágokkal gyakorta egyebeket épít , és szül bánatos nyögésekkel .
ez beszédeket gyakorta minisztereknek és egyéb barátoknak és jelennen közönséges gyülekezésnek mondja vala Szent Ferenc .
fejedelmeknek és prédikátoroknak alázatosságáról kele .
Krisztusnak hív szolgája és tökéletes követője , Ferenc , érezvén magát szent alázatosságnak jószága miatt nemes Krisztusban megváltoztat , egyéb jószágoknak felette az alázatosságot kívánja vala ő barátaiban , és az kereső , szerető , kívánandó alázatosságot .
alázatosságra szünetlen őket beszéddel , példával kívánatost erősíti vala , és jelennen minisztereket és prédikátorokat {117} int vala , és készleli vala alázatosságnak dolgai cselekedésére .
mondja vala , hogy fejedelmeknek  szolgálatáért és prédikálásnak szorgalmáért nem kell elhagyni szent és ájtatos imádságot .
alamizsnáért menni és ő kezével valamikoron művelkedni , alázatosságnak valaminemű művelkedetét cselekedni , miképpen egyéb barátok , jó példáért és ő lelküknek nyereségéért .
és mond vala , mert igen épültetnek köz barátok .
mikoron ő miniszterük , avagy prédikátoruk üresülnek örömest imádságra , és hajtják magukat jószágnak művelkedésére és szolgálatára , egyébképpen nem hathatnak ő gyalázásuk , ítéletük és kárhozatuk nélkül egyéb barátokat intenie .
elesztébb kell Krisztusnak példájával tenni , mint tanítani .
ámen etc .
boldog Ferencnek az gyötrelméről , mikoron lát vala gonosz barátokat .
mert szerelemnek hasonlatára , kit vall vala , szerzetnek tökélésére kell vala őbenne lenni bánatnak , mikoron {118} hall vala , avagy lát vala tökéletlenségnek valamijét őbenne .
mikoron kezdte vala megérteni , hogy valamely barátok adnak vala gonosz példát az szerzetben , és hogy barátok ő esüknek felséges magasságától kezdtek vala elhajolni , illetteték szívének belül való nagy sérelmével .
néha imádságban mondá Úristennek : Uram , ajánlom teneked én sokaságomat , kit adtál énnekem .
és legottan mondá neki Úristen : mondjad meg énnekem , tudatlan és együgyű embercse , mire ezennyit bánkódol , mikoron valamely barát ez szerzetből kimegyen , és mire az barátok nem járnak az úton , melyet neked mutattam .
és mondjad meg énnekem , ki palántálta ez szerzetet , s ki fordított embert penitenciára , s ki ad erőt benne lakoznia .
nemde én -e ?
mert én választalak tégedet írásismerő emberért , és én sok gyülekezéseimnek prédikálnia .
mert sem téged , sem azokat , kik lesznek bizony barátok és regulának bizony tartói , kit adék neked , nem akarom tudomány útján és prédikációnak járnia őket , de választalak téged , együgyűt és tudatlant , hogy .
{119}  szerzetnek adnia , hogy mindennap üresülnek imádságra őérte Úristenhez , mert ő istensége bír , tart , és oltalmaz .
mert én magamat Úrnak és barátoknak kötelezem , hogyha barátoknak valamelyik elveszend , akarok őérte tartoznom Úrnak okot adnia .
ez beszédeket önbennete mondja vala ő szívének nyugodalmára , és frátereknek kollációban és gyakorta gyülekezésekben jelentgeti vala .
azért ha valamely barát valamikoron mondja vala neki , hogy kellene magát bocsátani az szerzetnek bíróságába , ő felel vala mondván : barátoknak vagyon regulájuk , és tartoznak őt megtartani .
és hogy ne legyen mentsége énrajtam , mióta kelleték Úrnak engemet helyheztetni , hogy volnék fejedelmük , őelőttük esküszöm az szerzetet tartanom azért , miért az barátok tudják , mit kell tartaniuk , és mit eltávoztatni nem illik , hanemcsak művelkedésekről tanítok .
vagyok adatott {120} nekik életemben és halálom után .
ámen .
miként jegyzett barátoknak tökéletes barátot .
boldog atya szent barátokhoz szerelemnek gerjedete miatt és szeretetnek buzgósága miatt , kit vall vala őnekik tökéletességére , gyakorta gondolja vala önbennete , ki állatokkal kellene jó kisded barátokat megékesíteni , és mondja vala , hogy az volna jó kisded barát , ki vallaná ez szent barátoknak életét és állatát .
tudnimélt fráter Bernát hitét , kit tökéletest vallott szegénységnek szerelmével .
fráter Leónak együgyűségét és alázatosságát , ki bizonnyal szentséges életű vala .
fráter Angyalnak tisztességét , ki volt tisztességgel és kegyelmességgel ékesültetett , ki mondatik ez szerzetnek első vitézének .
fráter Masseusnak értelmét és  nézését ő szép és ájtatos nézésével és szép beszédével .
fráter Egyed édességnek jószágában elméjét , melyet vall vala teljes tökélésiglen .
fráter Rufinusnak jószágos és gyakorlatos imádságát , ki {121} szünetlen mindenkoron imádkozik vala , és alván , avagy valamit művelkedvén mindenkoron ő elméje Istennel vala .
fráter Juniperiusnak békessége , ki békességnek tökéletes állatáig juta tulajdon akaratának tökéletes végezetét , kit gyakorta vall vala szemei előtt , és Krisztust követni keresztnek útján nagy kívánatosságot .
de laudibusbeli fráter Jánosnak testi és lelki erősségét , ki az időben volt testében erős minden embernek felette .
fráter Rogeusnak karitásságát , kinek minden élete és nyájassága vala szerelemnek jószágában .
fráter Lucidiusnak gyorsaságát , ki vala nagy gyorsaságú , és nem akar vala hanemcsak egy hónapon lakozni egy helyben .
de mikoron kell vala lakozni valamely helyen , legottan elmegy vala innen , és mond vala : itt ne legyen lakásunk , de mennyben legyen .
miképpen tanítja vala az barátokat tiszta szeműeknek lenni , kel arról .
egyéb jószágok közt , kiket igen szeret vala , és kíván vala önbennete , {122} és egyebeknek felette kíván vala tisztaságot és tisztességet , azért akar vala barátokat tiszta szemet vallani .
szokott vala ily mesével szemérmetlen szemet megtörni mondván : kegyes és hatalmas király bocsáta királyné asszonyhoz két követet egymás után .
megfordula az első , és beszédekért csak beszédet hoza , és királyné asszonyról semmit nem szól , mert ő szemeit tartotta vala ő fejében bölcsen , sem egyenest vetette vala szemeit az királyné asszonyra .
és az más követ is megtére , és kevés beszéd után , kiket mondana királyné asszonynak szépségéről , hosszú szerbeszédet törlejte .
mondá : bizony igen szép asszonyt láték .
boldog , ki vele él .
és a király azon beszédre felele : te álnok szolga , én gyűrűsömre vetetted te szemérmetlen szemeidet .
jelen vagyon , hogy az nézett állatot meg akartad venni .
parancsolá meghívattatni az első követet , és mondá neki : mi láttatik teneked az asszonytól ?
felele : jól láttatik énnekem , mert örömest és békességest engem meghalla .
felele király bölcsen , és mondá neki : nemde vagyon őbenne valami szépség ?
{123} felele az : én uram , tiéd azt őrizni és választani , de enyém volt beszédet mondani .
adatik királytól ítélet .
mondá : teneked vagyon tiszta szemeid , legyen kamarámban tisztaságos testtel , és élj én gyönyörűségeimmel .
de ez szemérmetlen szemű el-kimenjen én házamból , hogy én ágyamat ne fertőztesse meg .
mert mondja vala , kinek nem kellene félnie Krisztusnak gyűrűsét nézni .
ámen .
hogy kellenek vala neki az barátok , kik regulát tartanak vala .
néminemű németországbeli fráter , ki vala mester Szentírásban , mondá egyel boldog Ferencnek nagy tisztességgel , hogy evangéliumot erősen megtarthatná , és regulát .
miként fogadám tiszta akaratom szerint , kit Krisztus temiattad szólt végiglen alázatost és híven isteni malasztnak segedelmével .
de egy  malasztot kérek tőled , hogy én életemnek napjaiban te barátaid ha elhajolandanak tiszta malasztnak tartásától , kit Szentléleknek miatta elhagyni nem hirdeted , hogy te {124} engedelmességedről én magam , avagy egyéb fráterekkel őt tisztán tartani akarónak hathatnék elmennem őt nem tartóktól , és az szerzetet tökéletest tartani .
kik hallván örüle igen Szent Ferenc , és jól mondván neki .
és felele : Krisztustól és éntőlem tudjad engedettnek lenni , melyet követél .
és veté jogát ő fejére , és mondá neki : te vagy pap örökkül-örökké Melkizedeknek szerzete szerint , hogy minden ígéretek Krisztustól az szerzetnek lettek , azokban végesleg megteljesedjenek , kik regulát parasztul és igéről igére glossza nélkül örömmel incselkedtenek tartani .
az tudományról , kit Szent Ferenc eleve megmondott .
és eleve megmondta vala Szent Ferenc , hogy tanúságnak szerelméért ő barátainak nagy kísértete jön tartományból , miképpen hirtelen szél , és ő első magzata házának négy szögét összeverni és megfordítani és mind lányait fiaival öszvén megnyomorítani .
és hogy ilyen romlásnak eltávoztatnák veszedelmét , miképpen másod Jób parancsolá ő fiainak {125} vezetni szegénységnek útját , nem csinálni palotákat , nem palántálni szőlőket különb tanúságokkal , sem világi tudománynak borát inni , és Krisztusnak tökéletes élete miatt és Szentléleknek hévsége miatt eleven művelkedet vetett törvényt ő fiainak .
de ez felül mondott bölcsek , miképpen felül mondám , az nagy paráznának magasztalnak sátrakat , és fiait beveszik őhozzá , hogy annak jutalmából torkosan  élnének .
és leszen együgyűség ígéret nevetségre , és néznie utálatos ő szemükkel .
fogadnak bátorságot és vakmerőséget , és dicsőlködni kezdenek embereknek dicséretében és tudománynak nevében , és bölcsességből , avagy okosságból bíznak .
és tehát leszen szívbeli nyájasság keserűséges és szenvedethetlen .
angyalnak iszonyú jelenetéről .
egy napon , mikoron imádkozik vala Szent Ferenc angelisi Szent Máriának helyén , megjelenék neki .
jelenék angyal iszonyú ábrázban és tekintésben , mert vala ő feje aranyozott , melle és karjai {126} ezüstből , hasa érces , szárai vasasúak , lábai vasasak és cserepesesek , ő vállai hitvány zsákkal fedettek vala be , és keménnyel , és mutatnak vala az hitvány zsáknak befedéséről némi szégyenséget .
ki látván megijede , és az angyal mondá őhozzá : miképpen iszonyulsz és csodálsz ?
ez ábráz , kit látsz , jegyzé te szerzetednek kezdetét , járását és végezetét , és Krisztus életének és szent egyháznak gyógyulását , kit te szerzeted vallott szülésének idejétől fogván .
mert te te társaiddal , kik vagytok Istennek szerelmével teljesek , és Krisztust és ő halálát elmétekben és testetekben viselitek , és vagytok aranyozott fő .
de kik tiutánatok jönnek , imádság elhagyván , tudományra , ki felfuvalkodtat , és olvasásnak tanúságára és könyveknek sokaságára és szegénységnek szerelme elhagyva , lelkük üdvösségének reménysége alatt , és rokonoknak épülésének megfordulnak , és prédikálják üdvösségnek beszédét , avagy szentségnek tudományát jószágukkal , és belül maradnak hidegen és hiúan szerelemmel .
aranynak  és ezüstnek változása nélkül vallják .
{127} alázatosságú volna .
mondá fráter Ferenc : honnan immár teneked , honnan neked ?
felele Szent Ferenc : mi .
mondá fráter Masseus : mert mind ez világ láttatik teutánad jönnie , és mind téged keresnek látnia és teneked engednie .
te nem vagy szép ember , te nem vagy nagy tudományú és bölcsességű , te nem vagy nemes .
azért honnan neked , hogy mind ez világ teutánad jöjjön ?
boldog Ferenc ezt hallván lelkében egészlen megvidulván orcáját mennybe feligazítá , álla nagy ideiglen elméjét Istenbe küldvén , és hozzá térvén térdre hajola Istennek hálát és dicséretet művelkedvén .
léleknek nagy buzgóságában fordítá magát fráter Masseushoz , és mondá neki : akard tudni , honnan nekem , akard tudni , honnan nekem , akard tudni .
és jól vedd eszedbe , hogy mind ez világ jöjjön énutánam .
ez vagyon énnekem Istennek az szentséges szemeitől , kik minden helyen néznek gonoszokat és jókat , mert az boldog szemek nem láttak gonoszok közt nagyobb bűnöst és galádabbat és hítabbat , mint engemet .
és azért {128} ez csodálatos dolgot tenni , kit igyekezik Isten tenni , földön jobb teremtettet nem látott .
azért engemet választott , mert ez világnak bolondjait választotta Isten , hogy bölcseket megszégyengessen .
és ez világnak nemtelenjét és utálatosát és betegét választotta Isten , hogy megszidalmazzon nemeseket és nagyságokat és erőseket , hogy jószágnak felsége legyen Istentől , ne teremtettől , hogy minden test ne dicsőlködjék ő lelkében , de ki-ki dicsekedik Úristenben , dicsekedik , hogy csak Istennek legyen tisztesség és dicsőség örökké .
tehát fráter Masseus ily alázatos felelésre ezennyi buzgósággal beszéltetett megiszonyodék , és bizonnyal megismeré , hogy az szent atya volt bizony alázatossággal fundáltatott .
ámen etc .
miképpen Szent Ferenc emelé fel fuvallással fráter Masseust .
Istennek csodálatos szolgája és bizony követője Krisztusnak , Szent Ferenc , hogy Krisztusnak magát mindenben hasonlaná , miképpen üdvözítő Isten , bocsátá ő tanítványait ketten-ketten minden városba és helyre , hova ő vala jövendő , akképpen boldog Ferenc {129} vala némi társa tizenkét apostoloknak számára gyülekeztek , bocsáta kettőt-kettőt ez világot miá prédikálni , és eloszlatá .
és hogy példát önbenne és egyebekben megmutatna igaz alázatosságról , ő elébb áldott Krisztusnak példájáról kezd vala tenni , mint tanítani .
azért némi időn ő egyéb társaival ez világnak különb-különb felét megjegyezte volna .
ő választá magának fráter Masseust társsá .
francia tartománya felé vőn utat .
de mikoron egyembe mennének , jutának némi híveknek lakozó helyükre .
azért testüknek nyavalyájukért kell vala koldulniuk , miként regula mondja , úgyhogy Szent Ferenc mene egy félre , és fráter Masseus más felé .
de Szent Ferenc , mert vala utálatos és kisded , azért ismeretlenek között , hogyhana utáltatik vala mindenektől , mert emberi bölcsességnek szemei nemcsak azokat , kik belül , de azokat , kik kívül vannak , is megmutatják .
azért ő , miképpen galád , alíttatott , kisded kenyér alamizsnát lelt .
de fráter Masseusnak , mert vala szép ember és nagy , több alamizsnát adtak vala {130} neki .
de mikoron monnó föld kívül némi helyben hogy egyetemben vennének étket , egybe jutottak vala , nem lelnek vala , holott letennék az lelt alamizsnát , hanemcsak földet , mert az tartomány kőtől tiszta vala mindenestül fogván .
annak utána isteni akaratnak miatta jutának néminemű kútra , kinek körüle vala egy helyheztetett szép kő .
és széles vala , kin igen örülének .
és az keresett kenyérnek morzsalékát veték az kőre .
de mikoron látta volna Szent Ferenc , hogy fráter Masseusnak kenyere morzsaléka több és szebb , mint övé , lelkében örülve szegénységnek kívánatáért mondá : ó fráter Masseus , nem vagyunk méltóak ily nagy kincséül .
és ezt , szavát felemelvén , több mondá .
felele fráter Masseus : drágalátos atyám , hogy mondathatik kincsnek , holott ezennyi nyavalya vagyon , hogy holott sem abrosz , sem tál , sem asztalkés , sem kés , sem ház , sem asztal , sem szolgálók , sem szolgálólányok vannak .
felele Szent Ferenc : és az , akit én alítok nagy kincsnek , holott semmi ezekből , kiket emberi bölcsesség szerez , de {131} valami szolgáltat , mind szolgáltatik isteni bölcsességtől , miképpen nyilván jelenik e keresett kenyérben és ily szép kőben és ily tiszta kútban .
azért akarom , hogy kérjük Istent , hogy szent szegénységnek ily nemes kincsét és ez szolgálót Istent tegyen minket mind mi szívünkkel Istent szeretni .
és az gyümölcsökből , avagy az diriblés-darablásból és netalántán az étekből venerékkel örömest és dicsőséggel évén felkelének , hogy francia felé mennének .
és mikoron jutottak volna némi egyházba , mondá Szent Ferenc társának : menjünk be ez egyházba , hogy halljunk misét .
de mikoron pap nem volt volna , Szent Ferenc az egyháznak oltára mögött elenyészté magát imádságra .
és ottan vőn isteni malasztnak látását és őneki oly magasságos gerjedetét , hogy ő elméje szegénységnek kívánatára mindenestül fogván meggerjede , hogy láttatik vala ő orcájából és szájának fuvallásából , miként szerelemnek lángjait kibocsátani .
és mene társához ekképpen tüzesült szájával .
hirtelen mondja vala : ámen ámen ámen , fráter Masseus , adjad {132} nekem tenmagadat .
és ezt tette neked .
de fráter Masseus megiszonyodék nagy buzgóságtól , mikoron Szent Ferenc mondta volna : háromszor adjad nekem tenmagadat .
bocsátá magát mindenestül fogván szent atyának ölébe .
tehát Szent Ferenc nagy fuvallással és Szentléleknek buzgóságával és nagy kiáltással gyakorta mondván : ámen ámen ámen felemelé fráter Masseust az fuvallással égbe tartván őt őelőtte fenn égben azannyin , mint egy sing volna , kit látván fráter Masseus igen megiszonyodék .
annak utána csodálván atyának buzgóságát , és azután megbeszélé társainak , hogy az Szent Ferencnek révülésében is azannyi örvendezést és vigasztalást érzett , hogy soha ő életében oly nagy vigasságot nem említ vallott lenni .
ezek után mondá Szent Ferenc : menjünk el Szent Péterhez és Szent Pálhoz , és kérjük őket , hogy ők tanítsanak minket , és segítsenek boldogságos szegénységnek kincsét vallanunk .
mert oly méltóságos és oly isteni , hogy méltók nem vagyunk őt minekünk ily galád edényeinkben  {133} tartani .
mert ez legyen az mennyei jószág , ki miatt földi és mind elmúlandók nyomattatnak .
ez , aki míglen földön vetett lelket teszen mennyben angyalokkal nyájaskodni , ez , aki Krisztust keresztfán társalkodtat , ez , aki Krisztussal koporsóba elrejtetik , és Krisztussal feltámad , és Krisztussal mennybe megyen .
azért kérjük Jézus Krisztusnak apostolait , hogy ők , kik vannak ez szent evangéliumi gyöngynek szeretői , ez malasztot minekünk kérjék Úrjézus Krisztustól , hogy ő , ki volt szent szegénységnek tartója és tanítója , méltóltatna ő szentséges irgalmassága miatt nekünk engedni , hogy érdemeljünk lenni nemes és szerető angyali szegénységnek bizony tartói és alázatos tanítványai .
azért mikoron jutának volna Rómába , bemenének Szent Péter és Szent Pál apostoloknak egyházában .
és miután bemenének , Szent Ferenc mene az egyháznak egyik szögébe , és fráter Masseus másik szögébe Istent kérnie és szent apostolokat , hogy szent szegénységnek kincse vallására őket megtanítanák , és megsegítenék , és azt nagy ájtatossággal és sok könnyezésekkel követik vala .
de mikoron imádságban alázatost lakoznának , íme Szent {134} Péter és Szent Pál megjelenének nagy fényességgel boldog Ferencnek megölelvén és megcsókolván Szent Ferencet , és mondván : atyámfia Ferenc , mert te azt kéred , kit Krisztus és szent apostolok tartottak , azért jelentjük neked Krisztusnak felőle , hogy te kívánatod  vagyon megteljesült , és Úrjézus Krisztus bocsátott tehozzád minket , hogy meghirdessük neked és te követőidnek , tökéletest vagyon engedve .
és neked Istentől mondunk , hogy valaki ez ájtatosságot tökéletest te példáddal követi , boldogságnak országából vannak bátrak .
te és mind téged követők lesznek Istentől áldottak .
és ezeket megmondván elmenének hagyván őt igen megvigadván .
de Szent Ferenc felkelvén imádságtól társának elébe mene , és megkérdé őt , ha valamit vallott volna Úristentől .
ki felelé , hogy semmit nem vallott volna .
de Szent Ferenc mondá , hogy boldog Szent Péter és Szent Pál neki megjelentenek , és ez vigasságos beszédeket mondták , miképpen felül megmondott .
mert monnó azannyi örömmel teltenek vala be , hogy franciába menni elfeledtenek vala , miképpen gondolták vala .
elesztébb {135} sietéssel térének Spoleto nevű völgybe , holott kell vala kezdetni ez mennyei és angyali útnak Krisztusnak dicséretére .
miképpen jelent meg Krisztus az barátoknak , kik Istenről beszélnek vala .
mi szentséges atyánk Ferenc , ki mind ő gondolatát Úristenbe vetette vala , és imádságnak és beszéletnek kívánatát és nyájasságnak szokását önbennete és ő társaiban ő akaratára szerzi vala , mikoron akar vala szólni Istenről és léleknek üdvösségéről .
némikoron , mikoron volt volna az apostoli társakkal és szentekkel Istenről beszélni az helyben gyülekezettekkel , történék egyel ő nyájasságának kezdetében , mikoron méglen kevesen volnának , ül vala kegyes atya ily boldog fiúkkal Szentléleknek buzgóságában .
egyiknek mondá , és parancsolá , hogy Úrnak nevébe száját megnyitná , és szólna Istenről , valamit neki Szentlélek ihelne .
de mikoron az engedelmest késedelem nélkül elkezdte vala , és Szentléleknek tanítása miatt fohászkodnak ily iszonyút , szent atya vete neki csittenetet .
és másnak parancsolá , {136} hogy megnyitná Úrnak nevébe ő száját , és annak engedvén hintvén , avagy öntvén nagy dolgokat isteni malasztnak miatta szent atya ennek is , miképpen elsőnek , vete  csittenetet .
és harmadnak parancsolá , hogy mi Urunknak , Úrjézus Krisztusnak dicséretére gondolat nélkül kérődznék valamit .
és ez elsőknek példájához alázatos engedelmet megteljesítvén isteni titkokról oly csodálatos titkokat vezet vala világosságra , hogy senkinek nem vala kétség , hogy őmiatta és  egyebeknek miatta Szentlélek nem szólt volna .
azért mikoron szent együgyűeknek edényeibe ekképpen egyen-egyen öntötték  isteni malasztnak balzsamát szent atyának parancsolatára beszélvén édességest isteniről , íme őköztük áldott Úrjézus Krisztus megjelenék szépségű hősnek személyében malasztnak ezennyi édességével mindennek áldván , avagy jól mondván , hogy szent atya és egyebei voltanak mind elrévültettek , és fekszenek vala , miképpen megholtak .
ez világban .
{137}  valla isteni feleletet .
és legottan kimene fráter Masseushoz mondván neki .
ezt mondja , hogy mondjad fráter Ferencnek , hogy őt nemcsak önmagáért hívta , de hogy lelkeknek tegyen gyümölcsöt , és őmiatta sokan megnyertetnek .
ezután fráter Masseus tére Szent Klárához , hogy tudná , mit Úristentől kért volna ki .
Szent Klára felelé , hogy mindazon felelet volt Úristentől őneki , ki szent Szilveszternek .
azért eltére fráter Masseus Szent Ferenchez , kit Szent Ferenc karitásságban vevén lábait megmosván és eledelt csinálván étek vevén fráter Masseust hívá erdőbe , és mezítelen fővel , s kulcsolt kezeivel térdre hajolván kéri őt mondván : mit akar mi Istenünk Úrjézus Krisztus , hogy tegyek ?
felele fráter Masseus , hogy fráter Szilveszternek és Szent Klárának és társának egy volt áldott Krisztusnak felelet , tudnimélt hogy akarja , hogy elmenj prédikálnod , mert nem hívott tenmagadat teérted , de egyebeknek is üdvösségéért .
és tehát vagyon Szent Ferencen Úrnak hatalma , és léleknek buzgóságában {138} felkele , mindenestül fogván felséges Istennek jószágával tüzesült .
mondá : menjünk el Úristennek nevébe .
és fogadá magának társsá Angelust és Masseust , ez szent jámborokat .
és hogy menne léleknek hamarságában , miképpen villamat , nem igyekezvén az útra , avagy ösvényre , juta az városhoz , ki mondatik Cannariónak .
és prédikála ottan ezennyi buzgóságban és fecskéknek csodájában , kik ő parancsolatára vesztegelnek , hogy mind az cannariobeliek férfiúk , asszonyemberek is elhagyván az várost akarnak vala mind utána menni .
de boldog Ferenc mondá azoknak : ne siessetek , és én megszerzem , mit kelljen nektek ti üdvösségetekért tennetek .
és tehát gondola tennie harmad szerzetet , hogy mindennek üdvösségét közönségest szerezne .
és elhagyván őket igen vígan , és penitenciára szerzetteket , elmene onnatlan , és jöve Cannario és Bevagna közibe .
és a tartományon általmenvén az mondott buzgóságban eleve mondott társaival tekinte az út mellett való némi fákra , kiken áll vala különb-különb madaraknak ezennyi sokasága , hogy soha affélékben {139} nem volt láttatott olyan sokaság .
még annak felette ez felül mondott fáknak mellette való mezőben lakozik vala különb-különb madaraknak nagy sokasága .
mely sokaságot nézvén Szent Ferenc is csodálkodván Istennek ihlésével rajta lettet mondá társainak : várjatok meg engemet ez úton , elmegyek , és prédikálok én húgaimnak , madaracskáknak .
és mene az mezőbe .
ki madarak lakoznak vala az földön , legottan , hogy prédikálni kezde , mind az fán lakozó madarak leszállnak őhozzá , és egyetemben velük , az mezőn egyetemben velük megmaradának .
de mikoron menne Szent Ferenc őköztük , sokat ő szoknyájával illet vala , semegyik mindenestül fogván indultatik vala , miképpen mondá massai fráter Jakab , az szent ember , ki mind ez felül mondottakat vallotta vala fráter Masseusnak szájából , ki az csodában volt Szent Ferencnek társa , az szent atyának .
ki madaraknak Szent Ferenc mondá : igen tartoztok Istennek én húgaim , madarak , és tartozzatok mindenkoron őt dicsérni az szabadságért , kit vallotok mindenütt repülést kettős ruháért , avagy hármazatért , {140} Noénak bárkájában Istentől ti magotoknak megtartásáért , égnek élete nektek adásáért .
ti nem vettek , sem arattok , és Isten titeket eléltet , és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok , fészekre hegyet és halmot .
és sem fonni nem tudtok , sem szőni , demaga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést .
azért igen szeret titeket teremtő , ki tinektek ezennyi jót adott .
azért óvjátok magatokat , én húgaim , madaracskák , hogy ne legyetek hálátlanok , de mindenkoron kellemetest dicsérjétek Istent .
ez boldogságos atyának beszédére mind az madarak kezdék megnyitni orrukat , kiterjeszteni szárnyukat , kinyújtani nyakukat , és tisztesen fejüket lehajták földiglen , és ő éneklésükkel és művelkedésükkel mutaták , hogy az beszédek , kiket szent atya mondott vala nekik , sokképpen örvendeznek vala .
de szent atya azonképpen mikoron ezeket őrizné , csodálatost örüle , és csodálkodik vala madaraknak ezennyi sokaságáról és őnekik különb-különb szépségéről és igyekezésükről és nyájas sokaságukról , és őket teremtőnek dicséretére édesen hívja vala , és azért őköztük Szent Ferenc csodálatost dicséri vala teremtőt .
de az prédikáció megtelvén , és isteni .
{141} miatta én életemnek jövendő idejét rokonban megjelenté .
azért ha akarsz engemet elevenül lelned , levél látván angelisi Szent Máriához siess , mert ha ez ilynemű napiglan nem jövendesz , engemet elevenül meg nem lelhetsz .
és hozz teveled cilicinumot , posztót , kibe én testemet betakarjad .
és temetésemre viaszt , kérlek , hogy hozz az eleségekben , kiket nekem szoktál vala adnod , mikoron beteglek vala Rómában .
de mikoron hogy ez írtattatnak , megmutattaták lélekben Szent Ferencnek , hogy az asszony jön vala őhozzá , és vele mind ez felül mondottat hozza vala .
azért legottan mondá írónak : ne írjad továbbá , mert nem kell , és az írást tedd el .
és mind közönség csodálkodák , mire az levelet meg nem hagyja vala végezni .
és íme időköz lévén asszony Jacoba csörget vala az kapura , kire mikoron ment volna az kaputartó , meglelé asszony Jacobát , római nemest két fiaival , római fejedelmekkel és vitézeknek nagy sokaságával , ki jön vala Szent Ferenchez , és hozza vala mindazt , kiket Szent Ferenc ír vala az levélbe .
jelentette vala {142} az Úristen meg asszony Jacobának , mikoron imádkoznak Rómában , és Szent Ferencnek halálát rokonabb jövendőt , és az marhákat , avagy állatokat , kiket kért vala levélben .
még annak felette hoz vala viasznak azannyi sokaságát , hogy nemcsak az koporsóra , de misére is és őneki testére sok napokon mindentől bőségest szolgáltaték .
de mikoron az mondott asszony bemene Szent Ferenchez , míglen életében vőnek nagy vigaszságot mennybe való látogatásért .
de menvén az asszony az isteni sebeknek jegyével ékesült lábakhoz , azannyi vigaszságot és malasztot és könnyeknek sokaságát vevé onnatlan , hogy miképpen Mária Magdaléna Krisztusnak lábait könnyeivel megmossa , és ájtatost megcsókolván és hagyapásokat kettőztetvén mindenfelől , hogyha másod Krisztusnak hűséges hagyapásokat nyom vala sebeknek helyére , úgyhogy az barátok őt nem vonhatják vala lábaitól .
de azután félre vivén megkérdvén , hogy miként jött volna ily szerrel , felelé , hogy mikoron imádkozna Rómában , halla szót neki mondván : ha akarod Szent Ferencet elevenül meglelned , {143} késedelem nélkül ingyen majdan elmenj Assisiba , és vidd el veled azokat , kik beteglőnek szoktál vinned , és kik lesznek szűkösek temetségre .
de asszony Jacoba álla ott addig , míglen Szent Ferenc kimúlék ez világból , és ő testéhez  csodálatos tisztességet tőn .
kevés idő után szent ferencbeli ájtatosságáért jöve Assisiba , és ottan szent penitenciában és jószágos nyájasságban ő napjait megvégezvén , és teteté magát Szent Ferencnek egyházánál temettetni .
ámen etc .
miképpen Krisztus és boldog Szűz Mária , Szent János baptista és evangélista és angyaloknak sokasága szólnak vala Szent Ferenccel .
némi ifjúságtól ékesült  gyermek galambi tisztasággal és angyali ártatlansággal vétetett vala Szent Ferenctől szerzetbe .
de mikoron lakozna némi helyecskén , holott az barátok szükségért földön nyugodnak vala , és az helyecskére jött vala boldog Ferenc , és este kompléta mondván az ágyra hogyhana egyebeknek előtte ment volna , hogy annak után éjjel egyebek alván , miképpen gyakorta szokta vala , {144} felkelne .
az gyermek veté ő szívébe szorgalmast őt megkémelni , hova menne fráter Ferenc , avagy mit éjjel tenne .
mikoron felkel vala , és hogy őt álom meg ne csalná , helyhezteté magát helyben Szent Ferencnek mellette , és ő övét kötötte Szent Ferencnek övéhez , hogy megérezné , mikoron Szent Ferenc felkelne , úgy , hogy Szent Ferenc ez ilynemű kötésről semmit nem érzett .
de mikoron mind mélyen aludnának , Szent Ferenc felkele , és ő övét érezvén megtartott lőn , megoldá azt a gyermeknek övétől oly okosan , hogy az gyermek semegyképpen nem érzé , és mene némi halomra az hely mellett , holott vala szépségű erdő , önmaga imádkozni .
de az gyermek , mikoron magát felkeltette volna , és lelte volna övét szentnek övétől megfejtett lenni , legottan felkele , hogy atyát , miképpen gondolta vala , megkémelné .
de mikoron lelte volna nyitva az ajtót , kin megy vala az erdőbe , eszébe vevén , hogy Szent Ferenc onnat ment volna ki legottan az erdőbe , mene utána , és mene az mondott halomnak tetejéiglen , holott Szent Ferenc hajtotta vala magát .
{145} magatokat megfognia .
de én akarok tinektek fészket tenni és elszabadítani , hogy terjedjetek , és teremtőnek parancsolata , hogy sokasuljatok , megteljesítsétek .
és elmene Szent Ferenc , és tőn fészket mind az madaraknak .
de az madarak az boldog Ferenctől szerzett fészekben fiaztalnak vala az barátok előtt , és nőnek vala , és ezennyi szolgálatot mutatnak vala boldog Ferencnek és egyéb baratoknak , hogy csodálkodnak vala , hogyha mint tyúkok éltettetnek az barátoktól , és soha az barátoktól el nem menének , míglen Szent Ferenc áldással búcsút nekik nem ada .
de az gyermeknek , ki az gerlicéket adta vala , mondá : fiam , még te leszel barát ez szerzetben , és hálálatost fogsz szolgálnod Istennek .
és úgy lőn .
mert miképpen neki mondta vala eleve , Szent Ferenc ugyan lőn azután kicsinyed barátja szerzetnek , és ő életét viselé végiglen az szerzetben erkölcsökkel és példákkal és igen dicséretest úgy , hogy Szent Ferenc nemcsak az madaraknak ez világi életnek vigaszságát , de {146} az hősnek is szerzé örök életnek örömét Krisztusnak dicséretére .
ámen .
az fordult farkasról , ki boldog Ferencnek miatta fordula nagy szelídségre .
történék némi csodálatosság és tisztes emlékezéssel méltó Gubbió városában , mikoron méglen él vala szent atya .
mert vala Gubbió városának tartományában egy  szörnyű farkas , testének nagyságával és gyülhözésnek éhségével keménységes , ki nemcsak baromi lelkeseket veszt vala el , de embereket és asszonyokat is megmar vala , úgyhogy mind az polgárok tartatnak vala azannyi dögben és félelemben , hogy mind fegyverkedvén mennek vala , mikoron járnak vala az város földjén , hogyhana kellett volna menniük erős hadra .
demaga fegyveresek sem árthatnak vala az mondott farkasnak fogai ellen .
ki gonosz szerencsének miatta elölleli vala , nem menekedhetik vala fene gyülhödségétől .
azért ezennyi félelem mind meghatá őket , hogy valaki nagyalig mer vala kimenni az városnak kapuja kül .
azért Úristen akará megjelenteni ez felül mondott polgároknak {147} Szent Ferencnek szentségét , mikoron lakozna ugyanottan , megmutatá csodálatos művelkedetnek miatta .
mert Szent Ferenc , könyörülvén rajtuk , szerzé magát az mondott farkasnak elébe menni .
azt az polgárok megértvén mondanak vala neki : atyámfia Ferenc , az kapu kül ne menj , mert az farkas , ki immáron sok embereket megmart , mindenestül fogván tégedet megöl .
de Szent Ferenc hivén Úrjézus Krisztusba , ki minden testi lelkeseknek uralkodója , nem pajzzsal fegyverkedett , avagy pikonhoggal , de szent keresztnek jegyével jegyezvén magát kimene az kapun  társával , minden bizodalmát veté Úristenbe .
kik őbenne hiendenek , teszi őket minden sereg nélkül nyomtatni és jártatni baziliszkuszon és áspiskígyón , nemcsak farkason , de is oroszlánon és sárkányon .
és ekképpen Krisztusnak hűséges szolgája , Ferenc , nem páncéllal öltöztetvén , avagy tőrrel , nem íjat viselvén , avagy hadi fegyvereket , de szentséges hitnek vértjével , keresztnek jegyével jegyzettettetvén ragada utat elébe , és ő félelem nélkül {148} állhatatost kezde elmenni .
és íme sokaknak látására az helyekről , kikre nézni felhágtak vala , az szörnyű farkas mindenestül fogván szája felnyitván Szent Ferenc ellen fut vala , ki ellen Szent Ferenc veté keresztnek jegyét őtőle és társától is farkast megenyhítvén , és futamását megtartá isteni erőnek miatta , és keményen megnyitott száját berekeszté .
és annak utána hozzá hívván őt mondá neki : jöjj ide , atyámfia farkas , és Krisztusnak felőle parancsolok neked , hogy sem nekem , sem egyébnek valakinek árts .
csoda : legottan kereszt lévén berekeszté ő szörnyű száját , és az parancsolat lévén legottan magát feje hajtván leterjeszté Szent Ferencnek lábaihoz .
farkasból lőn bárány .
de ekképpen fekvőnek mondá : atyámfia farkas , te tettél sok kárt ez tartományban , iszonyú gonosz tételmeket tökélettél teremtetteket irgalmasság nélkül elvesztvén .
de nemcsak oktalan természeteket elvesztettél , és megölél , és megmarál , de is embereket , Istennek személyére teremtetteket .
azért te méltó vagy szörnyű halállal , miképpen gonosz tolvaj gyilkos .
{149} kiért mind teellened üvöltenek , és zúgnak , és teneked mind ez város ellenséged .
de atyámfiam farkas , én akarok teközted és ez emberek közt békességet tenni , úgyhogy tetőled továbbá meg ne sértessenek , és teneked minden elmúlt vétkedet megbocsátják , úgyhogy sem ebek , sem emberek továbbá nem űznek .
és az farkas testének és farkának és füleinek és fejének hajtásával mutatja vala mindenképpen fogadni azokat , kiket Szent Ferenc mond vala .
és mondá Szent Ferenc : atyámfiam farkas , dehogy kell teneked ez békességet tenned .
én fogadom teneked , hogy addiglan adatok neked elég eleséget ez városnak emberei miatt , míglen élsz , úgyhogy továbbá éhséget nem vallasz , mert én hiszem , hogy te valamit gonoszul tettél , te  éhségednek gyűlölségéért tetted .
de én atyámfia farkas , miért én teneked keresek ily kegyelmet , akarom , hogy fogadjad énnekem , hogy soha valamely lelkest meg ne sérts , avagy embert , sem valami kárt mindennemű állatban tenni ne merj .
fogadod énnekem úgy ?
és az farkas tettetős jegyet , kit feje hajtván {150} fogad vala tenni mindazt , kik neki parancsoltatnak vala .
és Szent Ferenc mondá : atyámfia , én akarom , hogy te adjad énnekem hitedet , hogy bízván hihetnék annak , kit fogadsz .
és mikoron kiterjesztette vala Szent Ferenc kezét hitvételért , az farkas felemelé első jobb lábát , és szépen veté Szent Ferencnek kezébe , ahogy jegyét adhatja vala .
tehát Szent Ferenc mondá : atyámfiai farkas , én parancsolok teneked Úrjézus Krisztusnak nevébe , hogy jöjj velem , ma semmit ne kételkedjél , hogy menjünk el ez békességet tenni Úrnak nevébe .
és az farkas legottan elmegy vala Szent Ferencnek utána , miképpen szelíd bárány .
kit látván az városbeliek kezdének igen csodálkodnia .
és az hír legottan mind az városszerte meghirheszék , úgyhogy mind az aggok és hősök , férfiúk és asszonyemberek , nemesek és nemtelenek az városnak utcájára gyülekezének , holott Szent Ferenc lakozik vala az farkassal .
de ez népnek sokasága gyülekezvén feltámada boldog Ferenc , s tőn csodálatos prédikációt mondván , hogy lelkesek közibe Istentől bűnért bocsáttatnak {151} ilyen halálok , és hogy veszedelmesebb legyen pokol tüzének telhetetlen lángja , ki vala örökkül-örökké kárhozottakat marni , hogynemmint farkasnak gyülhödsége , ki lelket meg nem ölhet , hanemcsak testet , és mint kell félni embernek pokol kínjába merüléstől , ha egy kisded lelkes ezennyi sokaságot ily félelemben és veszedelemben tart vala .
azért én drágalátosaim , forduljatok Istenhez , és tegyetek penitenciát , és a farkastól megszabadít titeket Úristen ez világon , és jövendőn megmaró pokolnak tüzétől .
és ez mondván mondá : hallgassatok , én drágalátosaim , ez farkas , ki itt előttetek áll , fogada énnekem , és fogadásból hitet ada tiveletek békességet tenni , és soha meg nem sért titeket valamiben , ha mindennap fogadtok neki adnia elég eledelt .
és én az farkasért kezes leszek , hogy békességnek kötelét erősen megtartja .
tehát mind az gyülekezettek nagy üvöltéssel fogadák egyetemben éltetni az farkast .
és te , atyámfia farkas , fogadod tartani ez szegődést ez polgároknak , hogy sem lelkest , sem valaminemű {152} állatot meg ne sérts ?
és az farkas jelentvén fejének hajtásával , testének , farkának és füleinek szép mutatásaival magát jelennen mutatja vala az fogadást tartani .
és Szent Ferenc mondá : atyámfia farkas , én akarom , hogy miképpen adád nekem hitedet , mikoron méglen valánk az városnak kapuja kívül , azonképpen itt mind ez népnek előtte adjad nekem hitedet , hogy ezeket tartsad , és engemet teérted kezes lévén el ne hagyj .
tehát az farkas jó lába felemelvén adá hitét Szent Ferencnek kezébe ő kezesének mind ott állóknak előtte .
és lőn oly csodálatosság és öröm Szent Ferencnek mind ily ájtatosságáért és csodának újságáért és farkasnak és népnek békességéért , hogy mind üvöltének húgyokra dicsérve és áldván Úrjézus Krisztust , ki bocsátá nekik boldog Ferencet , és őket ő érdeme miatt az kemény gonosz vadnak szájából megszabadítá , és ily szörnyű halálból békességbe és nyugodalomba vette .
azért az naptól fogván az farkas és az nép Szent Ferencnek miatta szerzett békességet tarták .
és az farkas két  esztendőig élvén az városszerte ajtóról ajtóra megy vala {153} koldulni , senkit meg nem sért vala , sem meg nem sértettetik vala valakitől tisztesen éltetvén .
és hogy csoda : sohasem egy eb őellene nem ugat vala .
azután az farkas megaggván meghala .
mert ez mondott farkasnak békességes és engedelmes békességén az polgárok igen bánkódának , mert valamikoron Szent Ferencnek utcáján jár vala , Szent Ferencnek jószágát és csodálatos szentségét elméjükbe hívják vala Jézus Krisztusnak dicséretére .
ámen etc .
feszületnek imádkozásról .
néki nagy töredelmességbe vettetett álla feszületnek előtte szünetlen imádván , hogy őt az mondott töredelmességtől megszabadítaná .
ki ő kérelmének semegy használatát alítván magát vallani inkább és inkább kezde bánkódni , kinek az soká állónak származék keresztfáról szózat mondván , ki követtetik , és én teérted mit érdemlek függvén tolvajok közt .
imádkozám , sem vallám , halálnak poharát ivám meg .
atyámnak tanulék kelleni testnek kínja miatt .
azért morgás ne származzék {154} ki belőled , ha nem leszen , kit kértél , sem imádásod se hagyjad , jóllehet nem vallottad , mikoron kívánatosságban megcsalatol , adott nagyobb jótételre köteleztél .
énrám ha szemedet felemeled , látsz engemet ezüstön elárulni és csókolásnak miatta eladni és keményen szidalmazni és kötelekkel  kötözni és vereségekkel vert lenni .
engedelemnek törvénye nélkül szeretőimtől elhagyatám , miképpen immár kiben semmi bizodalom nincsen .
vitetém püspököknek kötözve , miképpen tolvaj , ha kiket erősebben szerettem , azoktól hamar megutáltattam , és megtagadtattam .
ott vagyon üvöltés , még nevetés , fenyegetésnek keménysége és főnek befedése , orcáknak verése mind háborgatának engemet , és valamit énnekem tőnek , láttaték énnekem kisdednek .
bosszúságokkal elégettetém , vitettetém Pilátushoz , bosszúságokkal megújítván omolnak rám vádolni , és gyilkost elszabadítják , és engemet verést vernek , és keresztre ítélnek .
ott semmi igazság , sem eleve vetésnek törvénye , de ellenséges üvöltés hatalmazák ingerelvén , sem fejedelem ad segedelmet , sem gondol .
{155} azoknak , kik ott állnak vala .
mikoron hirtelen beesém , hívám boldog Ferencnek segedelmét , ki beesettnek , énnekem , jelennen legottan ott lőn , és kezet nyújtván könnyen megfoga , el sem hagya soha addiglan , míglen veletek öszvén ez kútból kihoza .
az asszonyról , ki boldog Ferencnek ájtatost szolgál vala etc .
Marano hegyének várában Benevento nevű városhoz közel némi asszonyember jelenséges ájtatossággal Szent Ferenchez szerkvén megváltoztatá minden testnek útját , azaz meghala .
de diákok egybegyűlvén egy éjjel szolgálatra vigiliákra zsoltáréneklésekkel mindennek nézésére hirtelen felemelé magát az asszony , és ott állók közül egy papot atyjává híva mondván : meg akarok gyónnom .
atyám , hallgass meg , mert én , meghalt , kemény tömlöcbe valék fogandó , mert az bűnt , melyet neked megjelentek , méglen sem gyóntam vala meg .
de Szent Ferenc mondá imádságot énértem , kinek mikoron méglen élek vala , ájtatos {156} jonhhal szolgálék .
ma énnekem őmiatta engedtetett testembe térnem , hogy az bűn megjelentvén érdemeljek örök életet .
és íme ti látásotokra miután azt megjelentendem , az ígért nyugodalomra megyek .
de az reszkető papnak gyónván oldozásvétel után nyugalommal magát ágyba takará , és Úrban boldogságost elaluvék .
ámen      .
anyának és atyának egyetlenegy lányáról .
Apulia országnak hegyében való Pomarico nevű városban vala atyának és anyának egyetlenegy lánya , gyenge korbeli , igen felette szerető , ki lány nehéz betegséggel juta halálra .
szülei más maradékot nem hivén magukat az lányban alítják vala , miként meghaltakat .
azért  rokonai és barátai összegyűjtőzvén  nagy siralomra , holott az halott fekszen vala , boldogtalan anya mondhatatlan sérelmekkel betelvén és nagy szomorúságokkal merülvén ezekről , kik lesznek vala , semmit mindenestül fogván eszébe nem vesz vala .
azonközben Szent Ferenc  csak egy társával megjelenvén méltó lőn meglátogatni {157} az bánatos asszonyállatot , kit magának ismert vala lenni ájtatosnak , és kegyes beszédekkel őt unszolja vala mondván : ne sírj , mert te szövétnekednek világa , kit síratsz , megaludtat , én esdésemmel vagyon neked megadandó .
legottan felkele az asszonyállat , és kiket mondott vala Szent Ferenc neki , mindennek megjelentvén nem hagyá az megaludt testet kivinni az házból , de nagy hittel Szent Ferencnek nevét hívván és holt lányát felvevén elevenül és egészen mindennek látására és csodálatára felemelé .
az barátoknak miatta lett kérelemről szükségért némi jámbortól .
mikoron az barátok szükségükről kérnének némi szekeret néminemű Péter nevű embertől , ki nélkülön némi kevéssé szűkösek valának , balgatagul felel vala nekik az kért segedelemért őket megpirítván , és Szent Ferencnek tisztességére követett alamizsnáért ő nevét pakocsálván megkáromolá .
legottan az ember megbáná ő balgatagságának gonoszságát isteni félelem rá {158} szállván .
netalántán Úrnak kínzása követne engemet , miképpen lett vala követtetett , mert legottan első fia megbetegüle .
kisded idő elmúlván kibocsátá lelkét .
boldogtalan atyja hever vala az földön , és Istennek szentjét , Ferencet , nem szűnik vala hívnia könnyezésekkel .
üvölt vala : én vagyok , ki bűnt tők .
én vagyok , ki gonoszt szólék .
kellett volna gyötörnöd meg engemet tulajdon személyemben .
adjad meg immár bűne szántnak , kit elvettél kegyetlen káromolótól .
neked adom magamat te szolgálataidra , enmagamat mindenkor kivetem .
és mert te nevednek tisztességéért Krisztusnak mindenkoron adom dicséretnek ájtatos áldozását , csodálatos állat .
és ez beszédekre felkele az gyermek , és megtiltván az siralmat bizonyítá magát meghaltnak és megelevenültnek lenni boldog Ferencnek miatta .
Szent Ferencnek miatt gyermeknek halottaiból feltámadásáról .
Rómának városabeli némi nótáriusnak fiacskája méglen nagyalig vala hetedik évi , gyermeki erkölccsel kíváná követni anyját Szent Márk {159} egyházához menvén .
mikoron anyától kényteleníttetnék , s maradna hon , az palotának ablakáról kiveté magát , és utolsó nagy töréssel legottan meghala .
de anyja , ki méglen messze nem ment vala , esésnek szózatára gyanakodván gyermekének esésén hamar megtére , és fiát meglelvén ily nyavalyás eséssel hirtelen meghaltat legottan veté önmagára kezeit bosszúságának állására , és sérelmes kiáltásokkal mind az szomszédságot felrezzeszté siralomra .
de néminemű Rao nevű barát , Szent Ferencnek szerzetebeli , oda menvén prédikálnia , az gyermekhez közelíte , és hittel teljes mondá atyjának : hiszed Istennek szentjét , Ferencet , hogy felkeltheti te fiadat halottaiból az szeretetért , kit mindenkoron vallott feszült Krisztushoz embereknek élete adásáért ?
ki mondá erősen hinni magát , és erősen vallani .
és hívván Szent Ferencnek örök szolgája jövendőben  magát lenni ígéré , ha Istentől ezen ajándékot ő érdeme miatt érdemelné vennie .
leterjeszté magát társával öszvén imádságban , egyebeket , kik ott valának , rezzesztvén imádásra .
{160} ki lévén kezde az gyermek némi kevéssé ásítani , és szemei felnyitván , karjai felemelvén feligazítá magát , és legottan mindennek előtte jára .
egészen az szentnek csodálatos hatalma miatt életnek és üdvösségnek egyetemben megadaték .
ámen etc .
egy néminemű gyermekről , ki halt vala vízbe .
Capua nevű városban , mikoron néminemű gyermek játszik vala sok gyermekkel , Volturno nevű víznek partján magát nem óvván esék az mély vízbe , kit az sebes víz gyorsan elnyelvén az halottat eltemeté az föveny alá .
de az gyermekek üvöltvén , kik vele játszottak vala , oda az vízhez gyülekezék emberi sokaság .
és mikoron mind az nép alázatost és ájtatost hívnák boldog Ferencnek érdemét , hogy neki ájtatos szüleinek hitét nézvén méltóltatnék megszabadítani az gyermeket halálnak veszedelméből .
néminemű úszó távol nézvén , üvöltés hallván oda mene , és késedelmes kérdés után annak utána Szent Ferenc segedelme hívván {161} meglelé az helyet , mint volna egy koporsó , holott vala az gyermeknek teste elfedekezett az föveny alá , és kihozván az halottat bánkódván nézi vala .
de jóllehet az népeknek , kik ott állnak vala , láttatnék az gyermek mindenestül fogván meghaltnak lenni .
demaga az nép sírván és fohászkodván üvölt vala : Szent Ferenc , adjad meg atyjának az gyermeket .
legottan az gyermek mindennek örülésére és csodálására felkelvén egészlen alázatost követé vitetni magát Szent Ferencnek egyházába , hogy neki ájtatost hálát adna , kinek hatalmával ismerte vala magát csodálatost feltámadott lenni .
ámen etc .
az gyermekről , ki megnyamvadt vala háznak romlásától .
Sessa nevű városnak utcájában , ki mondatik lábaknak , néminemű ház hirtelen leomolván egy hőst nyoma meg , hirtelen megölé .
de férfiúk és asszonyállatok az omlásnak szózatától feléberülvén idestova futván az köveket és fákat idestova emelgeték , és az nyavalyás anyának {162} megadák holt gyermekét .
de az asszony keserűséges szepegésekkel betelvén , miképpen teheti vala , bánatos szavakkal kikiáltja vala : Szent Ferenc , adjad meg énnekem én fiamat .
nemcsak az asszony , de mindazok , kik ott valának , követik vala szent atyának segedelmét .
de mikoron sem szava , sem érzete nem volt volna , veték az halottat ágyba eltemetni őt másod napot várván .
de anya bizodalmat valla Úristenben , szent atyának érdeme miatt fogadá boldog Ferencnek oltárát új gyolccsal befedni , ha ő fiát neki életre hívná .
és íme éjfélkoron kezde az hős ásítania , és tagjai megmelegülvén elevenül és egészen felkelvén dicséretekben ez beszédeket kikiáltá .
de is papot , diákot , és kik oda gyűjtőzött vala , és mind köznépet felrezzeszté Istennek és boldog Ferencnek elmének vígságával dicséretet és hálát adakozni .
ámen .
némi sajtó alatt nyomorult hősről .
némi hős , Ragusából származandó Gerland nevű hős .